Tetoválás régen és ma
A pillangó: az átváltozás jelképe. Jellemzője, hogy a fényhez és a lánghoz vonzódik, ezért az önpusztítást is jelképezi. Hallhatatlansággal a kínai kultúrában kapcsolják össze. Japánban a gésák jelképe volt.
Ha végső voksunkat a tetoválás mellett tettük le, akkor nézzük meg a szalont, és az ott uralkodó tisztaságot, a lehető legkritikusabb szemmel. A higiénia nagyon fontos, mert számos betegséget összeszedhetünk szépülés közben… Ha a hely megfelelő, a művész és munkahelye steril, akkor az ábra kiválasztása után a tetováló, első lépésként lefertőtleníti a kezelendő bőrfelületet. A szőrös testtájakról eltávolítja a nem kívánatos szőrt. A kiválasztott mintát egy speciális, steril tű segítségével rajzolják a bőrre.
Az elkészült tetoválást folkpakkal leragasztják, hogy a ruhatextil ne irritálja a megkínzott területet. A tetováláson (a tűvel mikro sérüléseket szerzünk) var képződik, amely pár nap után esik le. Ezután lehet még javítani a kész művön, például kontúrozással vagy színezéssel.
Otthoni ápolásra hasznos lehet, ha hámosító kenőcsöt szerzünk be. A gyógyszertárakban többfélét is ajánlanak. A napozásról, a szoláriumozásról, és a bőr hosszas áztatásáról a teljes gyógyulásig feledkezzünk meg.
Azok, akik, megunták a régi tetoválásukat, újíthatnak, a forma megváltoztatására számos lehetőség van. A testdíszek teljes eltüntetése már bonyolultabb feladat. Az egyik megoldás a lézeres eljárás vagy nagyobb területeknél plasztikáztatni lehet. Magyarországon 18 év felett bárki tetováltathat. E kor alatt, csak szülői engedéllyel. A tetoválók szerint, az ideális kor, az első tetoválásra a húszas évek eleje, mert ekkor már nem a buli kedvéért, nem a lendület hevében varratnak magura mintákat.
Vona Adrienn
Hozzászólás zárolva.