Tragédia jön: megfullad a Föld a szeméttől!
Föld, víz, levegő: életünk nélkülözhetetlen feltételei. Vélhetnénk, ma is ugyanannyi van belőlük, mint évezredekkel ezelőtt, de ez csak a látszat. Elérkezett az idő, amikor szembe kell néznünk a tényekkel, hogy ha nem őrizzük életterünk egyre pusztuló elemeit, mi is elpusztulunk.
Föld
– Ha a mai ütemben halad tovább az erdők pusztítása, a Karib-térségben 46 éven belül eltűnnek a fák, a Fülöp-szigeteken 27, Afganisztánban 12, Libanonban 11 múlva fog ez bekövetkezni.
– A világ megművelhető földjeinek 30 százalékában túlzott só koncentráció alakult ki az elárasztásos öntözés miatt. Indiában a megművelhető földek 30 százaléka kimerült a gyors és szakszerűtlen földművelés miatt.
– Ha Ukrajnában, a Kárpátokban nem szűnik meg az erdők letarolása, és sürgősen nem pótolják a kivágott fákat, fel kell készülnünk a Tisza rendszeres özönvízszerű áradásaira. A tarvágások miatti talajpusztulás már így is kétségessé teszi a rehabilitáció sikerét.
Víz
– 1950-ben mintegy évi 17 ezer köbméter édesvizet használhatott fel a Föld minden lakója, 1995-re ez a mennyiség 7500 köbméterre csökkent, 2025-re már csak évi 5100 köbméter édesvíz jut egy földlakóra a vízfelhasználásnak a népesség számát meghaladó mértékű növekedése következtében.
– A Földön több mint 1,7 millió ember számára nem megoldott az ivóvízellátás.
– Magyarország mellékvízfolyásai általában szennyezettek. Az üdülési hasznosításra alkalmas kisebb tavak, holtágak megújuló vízkészletei a meglévő állapot fenntartásához még megfelelőek, de nagyobb igénybevétel esetén jelentős vízminőség romlás következhet be. Az országban közel 57 ezer – a felszíni vizeket pontszerűen terhelő – szennyvízkibocsátó van, de a szennyvíz mennyiségének 60 százalékát alig több mint nyolcszáz kibocsátás adja. A felszíni vizekbe közel napi 2 millió köbméter szennyvizet vezetnek be.
– Az óceánok a legóvatosabb becslések szerint évente 200 millió tonna csatornaiszapot, ipari hulladékot és kotort anyagot nyelnek el.
Levegő
– Az őstermészet összes tömegének mintegy 38 százalékát tette ki a levegő oxigénje. A múlt század közepére ez az arány 30 százalékra csökkent. A XX. század derekán már csak 23 százalékot jeleztek. A jelenlegi világátlag 19-21, de a nagyvárások területén már csak 12-17 százalék. Az emberi élet 6-7 százalékos oxigénszinten már nem tartható fenn.
– 1905 óta az üvegházhatás miatt a földfelszíni levegő hőmérséklete évente átlagosan 0,5 Celsius-fokkal emelkedik.
– A CO2 és más üvegházgázok kibocsátása olyan gyorsan nő, hogy már a szennyezés szinten tartása is jelentős változásokat követelne az általunk alkalmazott technológiákban. E gázok kibocsátása a XX. században évi 1 százalékkal nőtt.
– Magyarországon tartós és folyamatos trend a kén-dioxid és a szilárd anyag országos összes kibocsátásának csökkenése. A közlekedésből eredő nitrogén-oxid-kibocsátás abszolút mennyisége közel változatlan, aránya azonban nőtt, viszont jelentősen csökkent az ólomemisszió.
Hozzászólás zárolva.