Új véralvadásgátló mélyvénás trombózisra

A NICE (National Institute for Clinical Excellence – egy, a terápiás gyakorlatokat minősítő intézet) közelmúltban közzétett költséghatékonysági elemzése a hagyományos standard injekciós véralvadásgátló terápiákat és egy nemrégiben törzskönyvezett orális terápia gazdaságosságát hasonlította össze. A vizsgálat eredménye megerősítette, hogy mind klinikai, mind költséghatékonyságát tekintve az orális készítmény felülmúlta a nyújtható legmagasabb színvonalú kezelést.

Az egyedülálló módon szájon át szedhető készítmény hatékonyan előzi meg a mélyvénás trombózis kialakulását és annak halálos szövődményeit ortopédiai nagyműtétek után, eddig kielégítetlen egészségügyi igényeknek megfelelve. A napi egyszeri adagolású gyógyszer maximális kényelmet nyújt a betegeknek különösen az otthoni alkalmazás során.

A NICE útmutatása alapján a magas vénás tromboembólia veszéllyel járó ortopédiai műtétek után mélyvénás trombózis megelőzése javasolt, amelyet az eddig bevett terápiás gyakorlatban – mind térd- mind csípőprotézis beültetése esetén – injekció formájában adható véralvadásgátló készítménnyel kezeltek. A mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata a beavatkozást követő első két hétben a legnagyobb, azonban a beteg kórházi elbocsátása után is heteken keresztül fokozott marad, ezáltal szükségessé téve a további terápiát.

Az otthoni kezelés során az injekciós terápiák nemcsak nagyon kellemetlen gyógyszerbeviteli módot jelentenek, hanem a betegek egy jelentős hányada nem képes az öninjekciózásra; a betegek mintegy 13%-a nem tudja, vagy nem akarja beadni magának az injekciót. Náluk, amennyiben családtag nem tanítható meg az eljárásra, napi szinten szükséges külső segítség igénybevétele, így a rendszeres nővéri vagy háziorvosi vizitek az alapellátást terhelik.

Az orális terápia alkalmazásával nemcsak a betegek életminősége és komfortérzete javul, hanem a külső segítség is szükségtelenné válik, ezáltal csökkentve az alapellátás igénybevételéből eredő költségeket. Ez csípőprotézis beültetés esetén betegenként mintegy 13 000 forint megtakarítást jelent az új kezelési forma, ami éves szinten az összes beteget tekintve akár 150 millió forintot is eredményezhet.

A készítmény költségmegtakarító hatása a kórház számára más pontokon is jelentkezik. A klinikai vizsgáltatok bebizonyították, hogy a súlyos szövődmények bekövetkezési valószínűsége kisebb, a mellékhatások száma alacsonyabb, így a beteg is előbb hazamehet, ezáltal csökkentve a kórházi ellátás költségeit. A terápia során nem szükséges vérvétel, laborvizsgálat és rendszeres lábkontroll sem, ezzel szemben javul a betegek életminősége.