Vajon eleget tudunk az allergiáról? Teszt!
A nyári hónapokban évről-évre többen szenvednek allergiás tünetektől, a legerősebb allergén növény virágzása pedig még előttünk van. Azt, hogy melyik is ez a növény, a megelőzésről és kezelésről, illetve az allergiával kapcsolatos érdekességekről többet is megtudhat, ha kitölti rövid tesztünket, melyet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével állítottunk össze.
1. Melyik növény okozza a legtöbb allergiás panaszt?
A. Juhar
B. Nyírfa
C. Parlagfű
A helyes válasz a „C”. Hazánkban a legerősebb allergén a parlagfű, virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A gyomnövény az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.
2. Tehetünk valamit az allergia megelőzéséért gyermekeknél?
A. Igen, csecsemőkortól kezdve, szigorú diétával.
B. Ha nem alakítunk ki túlzottan steril környezetet a gyermek körül, azzal támogatjuk az immunrendszer érését, ami segíthet az allergia megelőzésében.
C. Multivitamin készítményekkel.
A jó válasz ez esetben a „B”. Az allergia örökletes betegség, előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat. Egy szülő esetén megközelítőleg 30, két szülő esetében már 80 százalékra tehető az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de külső körülmények is játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiáról leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy az immunrendszer hibás válaszreakciója. Az immunrendszer megfelelő éréséhez valóban szükség van a gyermeket érő mikrofertőzésekre, így kerülhetjük el azt, hogy a későbbiekben a szervezet számára veszélytelen anyagok ellen is védekezően lépjen fel. Ezen kívül az anyatejes táplálás és a dohányzás mellőzése a gyermek környezetében is lényeges a megelőzés szempontjából.
3. Az allergiás tünetekkel együtt kell élni?
A. Igen
B. Nem, létezik hosszútávon is tünetmentességet biztosító terápia.
A helyes válasz a „B”. Az immunterápia tartós megoldást biztosít az allergia ellen. Az egyetlen oki terápia, mely nemcsak a tüneteket csillapítja: a kezelés célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A gyermekeknél is alkalmazható terápia lényege, hogy az allergén magas fokban tisztított kivonatának szigorúan ellenőrzött adagolásával az allergiás beteg immunrendszere idővel megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, így az nem okoz panaszokat. A teljes 3-5 éven át tartó kezeléssel 10-12 év tünetmentes időszak érhető el, de a betegek tapasztalatai alapján már az első évtől jelentősen csökkenti a panaszokat.
4. Mi okozza a poratka allergia tüneteit?
A. A lakásban szabad szemmel is jól látható por.
B. Egy apró élőlény: a poratka.
A helyes válasz itt is a „B”. A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény – a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.
5. A nikkel allergia csak a bizsuk viselésénél jelenthet gondot?
A. Nem, a leggyakoribb allergiát okozó fém esetében tüneteket okozhatnak bizonyos élelmiszerek is.
B. Igen, elég, ha lecseréljük a fülbevalót, nyakláncot.
A jó válasz az „A”. Kevesen tudják, hogy a nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat. A nikkel allergia szindrómára jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, mely sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki.
A nikkel allergia okozhat még fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet, hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, hányingert. A tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A tünetek ellen létezik megoldás: a deszenzitizálás, amely szájon át, szigorúan ellenőrzött emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.
Hozzászólás zárolva.