„Válassz! A Távirányító, vagy az Élet!”
A távirányítós ember azt gondolja, informáltnak kell lenni a mai világban, csak arra nem figyel, hogy önmagáról és/vagy családjáról kevesebbet tud lassan, mint a delfinek párzási szokásairól, vagy a chichagói kábítószer-maffia felszámolásáról.
Mert ez veszélyes. Azzal járhat, hogy rálátunk a mókuskerékre, amiben életünket töltjük. Hogy megérezzük – s ehhez elég egy üres pillanat -, az a színes hulladék, amit gombnyomásra szabadítunk magunkra esténként, épp a valódi életet takarja, fedi el előlünk. Azt, amire valójában születtünk.
Nem tartom kizártnak, hogy a távirányítós ember mellé távirányítóit is elhelyezik majd, ha sor kerül a végső búcsúra. Késő korok okulásául.
R.G.
Hozzászólás zárolva.