Velünk élő láthatatlan kis szörnyek

Az otthoni levegő szennyezettsége komoly szerepet játszik abban, hogy a légúti allergiás megbetegedések száma tíz év alatt megduplázódott, 2005-2015 között. Vajon a légszennyezők közül melyek akarnak betérni hozzánk idén ősszel, kikre érdemes odafigyelni a leginkább, és hogyan tudjuk otthonunkban biztosítani a tiszta levegőt?

365 napos szezon

A levegő tisztasága nem csupán a pollen- (különösen a parlagfű) szezonban fontos kérdés, hanem az év minden napján. Tavasszal és nyáron a különböző fák, fűfélék és virágok pollenszemei okoznak légúti tüneteket, az ősz-tél beköszöntével pedig a szmog károsítja a szervezetünket. Az Országos Közegészségügyi Intézet mérései alapján a parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga 2017-ben 28 napon érte el a nagyon magas szintet, a legutóbbi fűtési időszak alatt a szállópor koncentrációja pedig 11 napon érte el a tájékoztatási fokozatot, míg a riasztási fokozatot 4 napon át.

Tiszta levegő, egészséges légzőrendszer

Lakásunkban mindig keletkezik por, melyben jelen lehet minden szabad szemmel nem látható beltéri szennyező: penészgombáktól kezdve, baktériumokon, vírusokon, a virágporszemcséken, a háziállatok szőrén és a poratkán át egészen a levegőbe jutó apró ételdarabkákig. Ezt a biológiai és kémiai szempontból is összetett port aeroszol formájában belélegezve ellenanyag termelés indulhat el a szervezetben, így kialakulhat az allergia, súlyosabb esetben asztma. A parlagfű pollen és egyéb növények pollenjei a legjelentősebb allergének közé tartoznak ma Magyarországon.

Jelentős hatással bír a háziporban fellelhető poratka is, mely a lakásban főként a párnákban, ágyneműkben, szőnyegekben, plüss gyerekjátékokban és egyéb textíliákban él. Statisztikák szerint 1g porban akár 200 poratka is élhet. Az allergiások legalább egyharmada érzékeny a házipor atkára is, ezért nagyon fontos a lakások tisztán tartása, megfelelő hőmérséklet (22-23 °C) és 50% körüli páratartalom biztosítása. A túlfűtött, párás környezet kedvez az atkák szaporodásának. Az orvosi adatok alapján egyértelmű, hogy a lakosság érintettsége jelentős.

„A felső légúti allergiában szenvedők aránya közel 18-20%, ami megduplázódott az elmúlt években; az allergiás náthasok megközelítőleg harmada szenved asztmában, és táplálék-allergiával küzd a csecsemő- és gyermekkorúak 5-10 százaléka és a felnőttek 1-2 százaléka.” – számol be Dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos, a Philips Magyarország szakértője.

SzmogszezON

Az őszi-téli időszakban mindannyiunkat érintő légköri jelenség a téli szmog. Kialakulása földrajzi, időjárási körülményektől, légszennyező anyag kibocsátástól függ és a levegőben lévő magas szállópor koncentráció jellemzi, melynek forrása főként a lakossági tüzelés és a közlekedés. Az elmúlt években számos szmogriadót éltünk meg, a legutóbbi jelentős riadó 2017. januárjában volt, mely során a legmagasabb napi szállópor (PM₁₀) koncentrációt Miskolcon mérték (500 µg/m³) és 4 napig tartott hazánkban.

Mit tegyünk, ha ellep a szmog

Szmogriadó esetén tanácsos minél kevesebb időt tölteni a szabadban. Halasszuk el a sétát és próbáljunk meg kinti programok helyett bentieket keresni. Ne hagyjuk hosszú időre nyitva az ablakokat. A beltéri szén-dioxid koncentráció csökkentése miatt szellőztessünk gyakran és rövid ideig, lehetőleg kereszthuzattal. Semmiképpen ne tüzeljünk szennyező fűtőanyagokkal, nedves, vagy festékkel kezelt fával, műanyaggal vagy színes papírral. És leginkább: figyeljünk a lakáson belüli levegő tisztaságára, hiszen az időnk jelentős részét otthon töltjük, ez az a tér, ahol a szeretteinkkel együtt vagyunk, ahová a hétköznapi nyüzsgésből elvonulunk feltöltődni és kikapcsolódni.