Vénák és artériák

Ezt a mozgást három tényező segíti:

Elsősorban a visszerek felépítése, melyek szakaszonként billentyűkkel vannak ellátva, hogy megakadályozzák a vér visszazuhanását, ezek révén válik lehetővé a felfelé, vagyis a szív irányába történő áramlás. Az elsődleges szerepet a mélyvénák billentyűi játsszák, a felületes vénákban ugyan hasonló billentyűk találhatók, de ezeken a billentyűkön keresztül a vér nem préselődik felfelé, mivel nincsenek izmokkal körülvéve. A vér a felületes vénákban sokkal lassabban folyik, mint a mélyvénákban.

Azok az összehúzódások, melyeket az izmok fejtenek ki az őket átjáró erekre, szintén a szív irányába továbbítják a vért. Ebben a folyamatban elsődleges a mélyvénák szerepe, a lábszár erős izmai ugyanis minden lépésnél összenyomják azokat .Így ezek a vénák a vér 90 százalékát vagy még nagyobb hányadát továbbítják az alsó végtagból a szív felé.

Végül, a visszerekben keringő vér visszajutását a szívbe a légzés is elősegíti. Amikor a mellkasunk belégzéskor kitágul, a mellkason belüli nyomás csökken, így a vénákban lévő vért a szív magába szívja.

A véráramlás

Az áramlási sebesség igen nagy a verőerekben, ám jelentősen lecsökken a hajszálerekben és a visszerekben. A vér az artériákban másodpercenként 50 cm-t tesz meg, míg a hajszálerekben csupán néhány millimétert.

Az artériás nyomás az az erő, melyet a vér fejt ki a verőér falára, ez az artériák falának feszülését eredményezi. Az artériás nyomás függ a szív teljesítményétől, valamint a kis artériák és a hajszálerek a véráramlással szemben kifejtett ellenállásától.

Ha a test távolabbi résein található kisebb artériák ürege beszűkül, a vér lassabban áramlik a szövetekben, miközben a verőerek falára gyakorolt nyomás növekszik. Ilyenkor beszélünk érszűkületről. Amikor az ellenkezője következik be és a távoli vérerek kitágulnak, a vér könnyebben áramlik a szövetekben, s nyomása csökken. Ez az értágulás.