EZ ITT A KÉRDÉS…
Venni vagy bérelni?
Szinte mindenki, aki önálló életet kezdene, más városba költözne, esetleg környéket, lakástípust váltana, döntés elé kerül, mi éri meg jobban: lakást vásárolni vagy bérelni? Mindkét lehetőségnek kétség kívül van előnye és hátránya, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője egy átlagos budapesti lakás példáján, szigorúan pénzügyi szempontok alapján, kiszámolta, hogy hosszútávon melyik választás éri meg jobban a jelenlegi gazdasági környezetben.
Pörög a magyarországi ingatlanpiac, úgy tűnik, hogy nagy a kereslet, de sokan mégis hónapokig, évekig hiába hirdetik ingatlanjukat. Ben-Ezra Orran, az egyik legismertebb ingatlanközvetítő hálózat vezetője foglalja össze, hogy szakértői szemmel milyen a jó ingatlanhirdetés, melyek azok a csapdák, amelyeket érdemes elkerülni ahhoz, hogy rövid idő alatt sikeres üzlet köttessen, mely mindkét fél megelégedésére zárul.
[/bs-text][/vc_column][/vc_row]
Lakásbérlés:
A számításban megjelölt 56 négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja nagyjából 168 000 forint, amely egy évre kicsit több mint 2 millió forint. Számításba véve az átlagos évi 3%-os bérleti díj emelkedést, 10 év múlva már akár havi 219 ezer forintra rúghat a havi bérleti díj. Az évenkénti emelkedést is beleszámítva, 10 év alatt a bérleti díjra költött összeg akár valamivel több mint 23,1 millió forint lehet. Ha feltételezzük, hogy a bérlő a 13 millió forintos megtakarítását is a lakás bérlésére fordította, akkor is plusz 10,1 millió forintot költött lakhatására. − Az eredmény magért beszél: míg vásárlás esetén, 10 év alatt, 33,4 millió forint ráfordítással egy akár 37,6 millió forint értékű, saját tulajdonú ingatlant lehet szerezni, addig lakásbérlés esetén, 10 év alatt, 23,1 millió forint kiadással nem szerezhető lakástulajdon – jelentette ki Valkó Dávid, az Ingatlanpont vezető elemzője.
A részben hitelből finanszírozott befektetési célú lakásvásárlásnál (azaz a lakásvásárlást követő bérbe adásnál) sok esetben az a fő döntési szempont, hogy az albérlőtől kapott havi bérleti díj fedezi-e a törlesztőrészletet, illetve várható-e az ingatlanárak emelkedése.
− Budapesten nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a lakásár/éves bérleti díj mutató, ami alapján a vásárlás logikus döntésnek tűnik. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy hol és mennyiért keres a vásárló lakást, hiszen a példában megjelölt 3%-os átlagos évi ingatlanár növekedésnél alacsonyabb és magasabb arány egyaránt előfordulhat. Aki valóban hosszú távra tervez, azt javasoljuk, hogy keressen fel olyan ingatlanközvetítőt, aki tisztában van a piac adta lehetőségekkel és tendenciákkal – javasolja Valkó Dávid.
Hozzászólás zárolva.