Veszélyes élelmiszer-színezékek

A kezdeményezésre a brit Southampton Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya szolgáltatott alapot. Ebben arról számoltak be, hogy bizonyos mesterséges élelmiszerszínezékek és a tartósítószernek minősülő nátrium-benzoát együttes fogyasztása összefüggésbe hozható az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivitás, illetve hiperkinetikus zavar kialakulásával.

Az FSA által kezdeményezett southamptoni kutatásba a brit kutatók 3, illetve 8-9 éves gyermekekből álló csoportokat vontak be, melyben a gyermekek körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában felhasznált, engedélyezett mesterséges élelmiszer-színezékek és a nátrium-benzoát együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyag-keverék formájában.

Az "A" keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E-122), ponceau 4R (E-124) és nátriumbenzoát (E-211), míg a "B" keverék a narancssárga S (E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), alluravörös (E-129) és nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták.

A megjelent tanulmányt 2008 márciusban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) Élelmiszeradalékok, ízesítők, segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok panelje (AFC) értékelte. Az értékelés során figyelembe vették a színezékekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatosan, az 1970-es évektől rendelkezésre álló valamennyi tudományos elemzést.

Az EFSA állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a tanulmány releváns lehet az adalékanyagokkal, ezen belül a színezékekkel szemben érzékeny egyének szempontjából, azonban az eredmények az átlag lakosságra vetítve nem tekinthetők reprezentatívnak.

Az FSA ezt követően kezdeményezte a brit minisztereknél, szólítsák fel a nemzeti ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009-ig önkéntesen mondjanak le a vizsgált színezékek alkalmazásáról. Kezdeményezte továbbá, hogy az Európai Unióban gyártott italok és élelmiszerek előállítási gyakorlatából fokozatosan vonják ki ezeket a színezékeket.

Az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló uniós jogszabály, valamint az ennek megfelelő hazai szabályozás (Magyar Élelmiszerkönyv) alapján a vizsgált színezékek jelenleg az alkoholmentes ízesített italok, szörpök, fagyasztott állapotban fogyasztandó készítmények (fagylaltok, jégkrémek stb.), desszertek, finom pékáruk, sütemények, tartós lisztes készítmények és édességek gyártásában használhatók fel.

Az FSA által megjelentetett közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hiperaktivitás kialakulásában számos tényező (pl. genetikai tényezők, koraszülöttség, környezeti hatások, nevelés) együttesen játszik szerepet, ezért a mesterséges élelmiszerszínezékek étrendünkből való kiiktatása nem jelent garanciát a viselkedési zavarok kialakulásának megelőzésére, azok megszüntetésére. Azáltal azonban, hogy a szülő a gyermekének nem vásárol a gyanúba jött mesterséges színezékeket tartalmazó élelmiszert, csökkentheti a kiváltó okok számát.