Így válasszunk fűtési rendszert

Ionizációs lángőrzés, elektronikus gyújtás, biztonsági hőmérséklet-határoló a fűtőkörben, automatikus működésű vízhiánykapcsoló, gyújtás után automatikus önellenőrzés, fröccsenő víz ellen védett (IPx4) elektromos kapcsolódoboz, füstgáz-visszaáramlás és fagyás elleni védelem, hogy csak néhányat emeljünk ki azon tulajdonságok közül, amelyek napjainkban a korszerű gázüzemű, fűtő és melegvíz-adagoló fali készülékeket jellemzi. Vannak közöttük, amelyek csak fűtésre szolgálnak, és vannak kombináltak, amelyek a fűtést és a melegvíz-ellátást együtt biztosítják.

Ha a fűtésre szolgáló cirkók,

pontosabban: a cirkulációs rendszerű, falra szerelhető lakásfűtő készülékek – amelyek tulajdonképpen az átfolyó rendszerű vízmelegítő továbbfejlesztett változatának is tekinthetők – részpiacát nézzük, méretben és rendszertechnikában is változatos képet láthatunk. A cirkó, legyen bármilyen kicsi is – a kínálatban találhatók egészen kis méretű, 44 centi széles és 80 vagy 34 centi magas, illetve mély készülékek, persze kombinált kialakításban is, amelyek szinte bármely sarokban elférnek –, egybeépítve tartalmazza mindazon szerkezeteket, amelyek egy adott helyiség hőellátásához szükségesek. Például a gázégőt, az égéstermék-víz hőcserélőt, a keringtető szivattyút, valamint a szabályozót, sőt számos típusuk a zárt tágulási tartályt is.

A gyártók ugyanis az utóbbi időben az uniós szabványoknak megfelelően – a fűtő- és kombikészülékek esetében egyaránt – átdolgozták, és egy sor újdonsággal korszerűsítették termékeiket.

Így ma már több szempont,

egyebek mellett a fűtőteljesítmény nagysága alapján is jóval szélesebb körből választhatunk. Ez utóbbit figyelembe véve például nem árt tudni, hogy a 18 kilowattos teljesítményű készülékeket a manapság átlagosnak mondható, 50–140 négyzetméteres alapterületű otthonokba, a 12 kilowattosakat az átlagosnál kisebb, míg a 36 kilowattosakat a nagy családi házakba ajánlják a szakemberek, ahol ezzel a fűtés és a melegvíz-ellátás is maximálisan megoldható.

A gyártók termékpalettáján – éppen a nagy családi házak lehetőségeire gondolva – változatlanul megtalálhatók a nyitott égésterű, kéménybe köthető kazánok, de egyre bővül a zárt égésterű, „turbós” – a keletkezett füstgáz hatásfokát csökkentő ventilátorral ellátott – típusok kínálata is. S mivel akkor igazán komfortos a melegvíz-ellátás, ha forróvíz-tárolóból kapjuk, a mérnökök úgy alakították ki kombikészülékeiket, hogy alkalmasak legyenek indirekt – „csőkígyós” fűtésű – tárolók, illetve az abban levő víz felmelegítésére. Kivétel némely típusnál a 36 kilowattos, nagy fűtőteljesítményű kombikészülék, amely tároló nélkül – „átfolyósan” – is képes elegendő használati meleg vizet adni.

A mai készülékekbe

a legmodernebb, legújabb fejlesztésű vezérlőegységeket építik be. Ezek biztonságosan működtetik a kazánt, funkcióik gondoskodnak a kiváló hatásfokú üzemeltetésről, és a mikroelektronika lehetőségeit kihasználva távvezérlésre, illetve számítógépes hibadiagnosztikára is alkalmasak.

Számos készüléktípus esetében külön megvásárolható az úgynevezett külsőhőmérséklet-érzékelő, amelynek bekötésével a víz hőfoka az időjárás függvényében automatikusan beállítódik az optimális értékre. Néhány gyártónál igényelhető digitálisan (open-therm) kommunikáló szobatermosztát is, amellyel a helyiség-hőmérsékleten felül a fűtőkészülék fontosabb beállítási funkciói ellenőrizhetők, módosíthatók, hiba esetén korrigálhatók.

A napjainkban gyártott legújabb készüléktípusok rendkívül biztonságosak is: egyszerűen beköthetők a kéménybe, és a korszerű fűtéstechnika minden követelményének megfelelnek. Gyorsan felszerelhetők, hosszú élettartamúak, helytakarékosak, zajtalanul működnek, károsanyag-kibocsátásuk igen alacsony, és nem utolsósorban hatékonyan, de mégis gazdaságosan működtethetők.

Az energiaárak emelkedésével

ez utóbbi szempont egyre fontosabb, éppen emiatt ajánlják a szakemberek a 60 négyzetméternél nagyobb lakásokba az úgynevezett kondenzációs készülékeket, amelyek ugyan drágábbak az átlagos fűtőkészülékeknél, de a befektetett pénz megtérül.

Az ilyen technikájú berendezések jóval kevesebb energiát használnak fel, mint a tőlük eltérő készüléktársaik. A beépített, nagy felületű, rozsdamentes kondenzációs hőcserélő segítségével ugyanis a vízgőzben lévő rejtett energiát is hasznosítani tudják, ami a hagyományos berendezéseknél az égéstermékkel együtt veszendőbe megy. A kondenzációs készüléknek nemcsak az az előnye, hogy akár 15 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk vele évente, hanem a környezetünket is hasonló mértékben kíméljük.

Szilágyi Eta