A tejipar és márkáik etikai rangsora

A tejtermékek táplálkozásunk alapvető elemei, vásárlásukkal nem csak egészségünket, hanem a gyártó cégeket is támogatjuk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) megvizsgálta, hogy a tejtermékek gyártóinak milyen a környezeti és társadalmi teljesítménye.

A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban szerepelnek a gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkém márkák és gyártók rangsorai.

A cégmérce szempontjai alapján legmagasabb pontszámmal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplő Galgafarm nyerte az első helyezést. Második helyezett a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett.

Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej, a Friesland, a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.

A tejipari ágazatról készült cégmérce rangsora a http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu/ oldalon, összefoglaló elemzés pedig a www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1504 oldalon érhető el.

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy:
– A 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést.
– Több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt).
– A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
– A bio alapanyagokkal dolgozó Galgafarm, Andechser, Virágoskút, Naszálytej, Milchwerke Bechtesgadener Land, Sole-Mizo és a Kärntnermilch plusz pontot kapott.

A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott.
– A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.
– A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta.
– A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.
– A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
– A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai alapján megállapítható, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott.