ÉLENJÁRÓ GIMIK IGAZGATÓI
NAT: túl nagy teher az iskoláknak
Igen sok reakciót váltott ki a pedagógusokból, az oktatási szakértőkből és a szülőkből az új tanterv. Egyöntetű véleményük szerint a NAT számos helyen nem egy modern pedagógiai dokumentum, sőt, mintha visszamenne az időben… Az MTA segítséget ajánlott!
„A Magyar Tudományos Akadémia tudós testülete továbbra is kész szellemi erőforrásainak a korábbiakhoz hasonló mozgósításával szakmai segítséget nyújtani egy az érintettek szakmai konszenzusán alapuló változat létrehozásához, továbbá a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához. Együttműködési igény esetén az MTA megszervezi a bevezetés tapasztalataival kapcsolatos szakmai eszmecserét, amelynek során – komplex hátterével – segítheti a tanulási területek közötti kapcsolatok erősödését is.” Egyebek közt ezt tartalmazza a tudós testület friss közleménye.
A grémium egyik tagja, Békefi Gábor, a Kempelen Farkas Gimnázium igazgatója az mfor.hu-nak kijelentette, bár semmilyen visszajelzést nem kaptak az EMMI-től felhívásukra, de azzal, hogy a NAT kikerült ilyen formában, egyértelmű a válaszuk, mégpedig az, hogy figyelmen kívül hagyták kérésüket. Természetesen továbbra is fenntartják véleményüket, hogy amikor érettségiztetni, felvételiztetni és minden mást kell végezniük a normál iskolai munka érdekében, túl nagy teher az iskoláknak a szeptember 1-jei bevezetés. Április 30-áig kell új helyi kerettantervet csinálniuk az iskoláknak, abban a helyzetben, amikor még nem is ismerik a következő tanév tankönyveit és a kerettanterveket. Véleménye szerint jól átgondoltan ezt nem lehet megcsinálni, csak parancsra.
A NAT-bejelentéstől először a Magyar Irodalomtanárok Egyesületének választmánya próbált felocsúdni állásfoglalásával, amely az 1., 5. és 9. évfolyamon, a 2020-2021-es tanévtől felmenő rendszerben életbelépő NAT irodalom és anyanyelvi követelményeit veszi górcső alá. Úgy látják, hogy az irodalom tananyag kitüntetett eleme az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálása. Nem tagadva e történelmi trauma miatt érzett fájdalom jogosságát, illetve a magyar irodalom államhatárokon túllépő jellegét, úgy vélik, ezt a fájdalmat az irodalomtörténet vezérgondolatává tenni mélyen irodalomellenes gesztus.
Hozzászólás zárolva.