Profi vagy amatőr?

Az amatőr kifejezés mintha mágnesként vonzaná a fiatal szót. A kettő ennyire egyértelműen összetartozna? Ha valaki fiatal, az kizárja, hogy birtokában legyen egy adott szakmához szükséges tudásanyagnak, és hogy alkalmazkodni tudjon mestersége standardjához és szabályaihoz?

Ennek próbáltam utánajárni úgy, hogy három fiatal, de már sikeres emberrel beszélgettem arról, hogy szerintük min múlik az, hogy valaki profi, vagy amatőr. Kérdéseimre Földényi Irma formatervező (22), Frankó Roni rádiós szerkesztő (21) és Somló Dani dobos (19) válaszoltak.

Hány éves voltál, amikor megkaptad életed első melóját, és egyáltalán, miért kezdtél el fiatalon dolgozni?

F.I.: 14 voltam, és akkor volt először lehetőség arra, hogy beletanuljak a szakmába. 2 hetes műhelymunka volt, ahol belenézhettem az ötvösség alapjaiba. Elég alacsony gázsival vállaltam el, de nagyon nagy lelkesedéssel a tanulás kedvéért.

F.R.: 19 éves voltam, amikor a Rádió Café egyik magazinműsorát kezdtem szerkeszteni részben a tapasztalat miatt, részben, mert kellett az iskolai gyakorlathoz.

S.D.: 12 évesen léptem fel először egy iskola zenekarban. Akkor még elvileg gitároztam, de nem volt dobos, és a zenekarvezető a kezembe adott egy dobot, és azt mondta, hogy akkor legyek én az. Attól kezdve soha többé nem gitároztam. Mindig is érdekelt a zene, ezért kezdtem el általános iskolában zongorázni, aztán jött később a gitár. A koncertezés csak úgy jött, nem volt szándékos. A zenekarral kötelező volt fellépni az iskolai rendezvényeken, de aztán annyira jól sikerült, hogy jöttek a meghívások, meg a kisebb koncertek.

Dolgoztál már valaha ingyen? Ha igen, miért?

F.I.: Volt már olyan, hogy valaki olyan lehetőséget rakott elém, amiről azt éreztem, hogy olyan baromi jó munka, hogy kedvtelésből, ingyen megcsinálom, és nem érdekel a pénz.

F.R.: Igen, ezt az első melómat ingyen csináltam fél évig. Részben azért is vállaltam, mert a kapcsolati tőke szempontjából nagyon fontos volt.