Sokszor el kellett volna rendelni szmogriadót!

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai szerint (www.kvvm.hu/olm/) Budapest levegőjében a részecskék (por, PM10) koncentrációja továbbra is az egészségügyi határértékek két-háromszorosa.

A belső kerületekben 2004-ben 140, 2005-ben 163 napon át haladta meg a légszennyező részecskék koncentrációja az egészségügyi határértéket.

A fővároson kívül több vidéki nagyvárosban – köztük Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben – is túllépte a határértéket a légszennyezettség. A főváros mellett továbbra is Miskolc belvárosában a legrosszabb a helyzet, ahol idén mindössze két napon maradt az egészségügyi határérték alatt a levegő szennyezettsége, és ebből az egyik nap január elseje volt.

A jogszabályok 35 ilyen nap után azonnali intézkedéseket írnak elő. Ugyanakkor a hatályos szmogriadó rendelet nem teszi lehetővé riasztás elrendelését csupán részecskeszennyezés miatt. Ha a PM10-re is az ózonnal vagy a nitrogén-dioxiddal azonos kritériumok vonatkoznának, már sokszor el kellett volna rendelni szmogriadót.

„A légszennyezés nem csak budapesti probléma. Az Európai Unióban óránként meghal egy ember asztmában. Több európai nagyváros ennek megfelelően már érdemi lépéseket tett a légszennyezés csökkentésére: erőteljesen korlátozták a gépjármű-forgalmat, és ösztönzik a dízel járműveknél a részecskeszűrő használatát” – állapította meg Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport programvezetője. „Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint egy magyar állampolgár átlagosan egy évet veszít az életéből a részecskeszennyezés miatt, ám Budapesten az életvesztés elérheti a 3 évet is. Ez hathatós intézkedésekkel a felére is csökkenthető.”

A Levegő Munkacsoport megdöbbenéssel értesült arról, hogy a 2006. évi fővárosi költségvetésben jelentősen csökkenteni kívánják azokat a forrásokat, amelyekkel mérsékelhető lenne Budapest szennyezettsége. Alig jut pénz a tömegközlekedési járművek forgalmi előnyben részesítésére, a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztésére, és számottevően csökkennének a zöldfelületek fenntartására és fejlesztésére fordítható összegek. „A súlyos légszennyezettségi adatok ismeretében a költségvetési tervezet felülvizsgálatát és a környezetvédelmi célokra fordítható összegek számottevő emelését tartjuk szükségesnek” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.