Hogyan segítsünk súlyos beteg hozzátartozónknak?

Amikor többé-kevésbé boldogan és biztonságban éljük a hétköznapi életünket, ritkán gondolunk arra, hogy gyakorlatilag bármikor bármelyikünkkel történhet katasztrófa.

Biztonságérzetünk egy pillanat alatt eltűnik, és a magunk vagy a szerettünk testi épségét és egészségét, a sértetlenség és a boldogság érzését, az igazságba és a rendbe vetett hitünket egyszerre veszítjük el.  Ez a rengeteg veszteség pedig szorongáshoz, hirtelen és erősen feltörő negatív érzelmekhez, bénultsághoz vezet.

Ha egy családtagunk vagy hozzánk közel álló kerül  katasztrófahelyzetbe, akkor számára mindenképpen támaszt kell nyújtanunk, és ezzel nagyon sokat fogunk segíteni. Ehhez viszont erőt kell vennünk magunkon, és figyelnünk kell magunkra, a saját érzéseink lecsillapítására is. Egy sérült vagy egy beteg nagyon fogékony a negatív üzenetekre, még ha azok kimondatlanok is. Ha félelmet, aggodalmat, bizonytalanságot lát rajtunk, azzal tovább rontjuk az érzelmi, lelki állapotát, ami kihat a gyógyulásra is.

Mi történik egy katasztrófahelyzetben? Először is figyeljünk magunkra és arra, hogy milyen érzelmek tükröződnek rajtunk. De a lelki segítségnyújtáshoz legalább ennyire fontos az is, hogy tudjuk, mik játszódnak le az áldozatban. Egy súlyos trauma átélésének három fontos szakasza van.
● A vészhelyzet becsapódásának időszaka: közvetlenül az esemény bekövetkezése után a többség erős szorongást, pánikot vagy depressziót élhet át. Nagyon nehéz ilyenkor racionálisan, logikusan gondolkodni, felmérni és megérteni a történteket. Ez a szakasz lehet, hogy órákig, de lehet, hogy napokig tart.
● A második szakaszban a sérült vagy beteg ember igyekszik megérteni, valahogy feldolgozni, mi történt vele. De ilyenkor még szinte minden a bekövetkezett események körül forog, nem nagyon képes másra koncentrálni. Ez a szakasz hetekig tarthat.
● A gyógyulás előrehaladtával lassan kezdetét veheti a visszatérés a normál hétköznapi életbe. Ez azonban hosszú hónapokig tarthat, közben szorongással, félelmekkel, alvászavarral, rémálmokkal.

Mit tehetnek a hozzátartozók? A katasztrófa átélésének különböző szakaszaiban más jelenségekre, lelki tünetekre, reakciókra kell felkészülnünk, és másképp is kell reagálnunk. Először, a pánik időszakában a puszta jelenlétünkkel és türelemmel, meghallgatással, vigasztalással tudunk segíteni. Lehet, hogy néha szélsőséges érzelmeket, dühöt, félelmet, hangulatingadozásokat tapasztalunk a betegnél. Ezek ilyenkor természetesek, így nem szabad sem magunkra vennünk, sem ellenkezni velük.

Később, ha a kezdeti pánik csillapodott, igyekezzünk a beszélgetéseinkben minél több, a gyógyulásra, a jövőre irányuló pozitív üzenetet közvetíteni. Amikor valaki súlyos beteg lesz vagy balesetet szenved, sokszor át kell élnie a kitaszítottság érzését is. Tehetetlenné válik, kiesik a családból, elveszti a szerepét, úgy érzi, hogy egyedül hagyta a többieket. Fontos, hogy ezeket az érzéseket is ellensúlyozzuk: éreztessük, és beszéljünk arról, hogy továbbra is fontos mindenki számára, része a családnak. A gyógyulás során egyre többet beszélhetünk a visszatéréséről, a közös tervekről, a család közös életének visszaállításáról.

Ha igazán súlyos a helyzet, ha az áldozatnak hosszú kórházi kezeléssel kell szembenéznie vagy netán intenzív osztályra is kerül, akkor egy szakértő pszichológus nagyon sokat tud segíteni a gyógyulásban. Ezek a betegek még a szokásosnál is több szorongást, mélyebb pánikot élhetnek át, és sokszor azt sem értik, miért kerültek oda, vagy a kezelések során mi és miért történik velük. Egy különleges negatív tudatállapotba kerülnek (ez a negatív transz), amely hátráltatja a kezelésüket és a felépülésüket. De a rosszban van némi jó is: ebben a különleges állapotban nemcsak a negatív élményekre, de a lelki állapotukra előnyösen ható pozitív üzenetekre (az úgynevezett szuggesztiókra) is sokkal fogékonyabbak. Ezeket használva a pszichológus lépésről lépésre segít feldolgozni a baleset vagy betegség élményét, az aktuális állapot kényelmetlenségét, és folyamatosan kíséri és támogatja a kezelés és a gyógyulás lépéseit. A tapasztalatok szerint azok a betegek, akik ilyen pszichés támogatásban részesülnek, gyorsabban, kevesebb komplikációval gyógyulnak. (Forrás:pszichologuskereso)