Függetlenül attól, hogy képesek leszünk-e kezelni a koronavírus járvány újabb, és újabb hullámait, az emberiség ma már azzal mindenképpen tisztában van, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a járványokkal szemben.
Kérdés, hogy egy másfajta várostervezési szemlélettel képesek leszünk-e enyhíteni a következő nagy betegség hatásait, még mielőtt ez megtörténne? És vajon a munka világában és a mindennapi közlekedésben előállt jelentős zavarok új lendületet adnak-e a városok fenntarthatóbb, környezet barátabb szemléletű újra szabásához.
A Guardian felkért négy építész céget, hogy osszák meg elképzeléseiket arról, hogy milyen elképzeléseik is vannak egy olyan városról, amely a járvány újabb fellángolása esetén is élhető és komfortos lehet.
A város legyen a bicikliseké
A 2020-as világjárvány alatt egyfajta biciklisforradalomnak lehettünk tanúi a nagyvárosokban.
A kerékpáros infrastruktúra kibővítése az olyan gépkocsiközpontú városokban, mint Moszkva, Mexikóváros vagy éppen Mumbai, a 21. század egyik legnagyobb globális városi sikertörténete volt, A Guardian által felkért egyik építész cég ennek a várostervezési gyakorlatnak a kiterjesztését javasolja.
A cég a város utcáinak „átfogó átalakítását” és a kerékpárutak hálózatának kiépítését tervezi.
Olyan utcaképet vizionál a cég, ahol a társas találkozás, a vásárlás, de a munka terei is nyitottak a kerékpárral közlekedők számára; valójában az élet az utcaszinten zajlik.
Kertkapcsolat
A lap által felkért várostervező cég fejlesztési elképzeléseinek felvázolásakor elsősorban a klasszikus londoni utcaképből indult ki. A város zöld területének nagy része el van zárva a nagyközönség elől, és magán-, vagy éppen előkertekbe van rekesztve. Miért ne alakíthatnák át az utcákat az otthonokat körülvevő „miniatűr zöldövezetekké?” – teszi fel a kérdést a cég.
A tervező cég elsősorban kis lépésekben gondolkodik, javaslatai között szerepel például az, hogy a kukákat ne a házak előtt tárolják, hanem kerüljenek azok valami központi helyre, az előkerteket nyissák ki a gyalogjárdák felé, bővítsék azokat további zöldfelülettel, helyezzenek ki utcai padokat, és alakítsanak ki a gyerekek számára játszó helyeket.
A cég nem javasolja az autóközlekedés felszámolását, de azt igen, hogy jobban szabályozzák az utcákon áthaladó forgalom mennyiségét.
Okosváros
A világjárvány kitörése előtt sokféle ötlet látott napvilágot arról, miként is lehetne a valóságba is átültetni az okosváros elképzeléseket. Most a világjárvány gyakorlatilag esélyt kínál arra, hogy ezek közül az elképzelések közül néhányat a valóságban is meglehessen valósítani.
A lap által felkért építész iroda erre is tesz javaslatot.
A forgalom megfigyelése és szabályozása alkalmas lehet arra, hogy az emberek ne a csúcsforgalomban közlekedjenek, és ezáltal az is megakadályozható, hogy megfertőzzék egymást a nagy tömegben, míg a levegőminőségi adatok folyamatos figyelés pedig a sérülékeny immunrendszerrel rendelkezőket segítheti.
A Wi-Fi hozzáférés kiterjesztése segíthet a távoli vagy nomád munkavállalókat, hogy kapcsolatban maradjanak az irodai környezeten kívül is, a jobban szervezet közlekedés pedig a hatékonyabb társadalmi távolságtartás eszköze lehet.
A fejlesztések ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül a mostani világjárványhoz, sőt, többségük már korábbi, mégis talán most jött el annak az ideje, hogy alkalmazzuk is őket.
Többfunkciójú városok
A legfőbb probléma jelenleg az, hogy a nagyvárosok többsége lakóövezetek egyfajta monokultúrájává vált, nagy piszkos ipari területekkel, rozsdaövezettel körülvéve. A „munkaterületek” napközben elfoglaltak, éjszaka pedig teljesen üresek; az lakóövezetek éppen fordítva.
A Guardian által felkért építész iroda másféle megoldást javasol: miért ne vegyíthetnénk az ipari övezeteket a lakókörnyezettel, ezáltal létrehozva a multifunkcionális városokat.
Sok új „csendes” iparág, például a technológiai startupok, a városi sörfőzdék vagy a pékségek együtt létezhetnek a lakóövezetekkel, ez a fajta térszervezés ráadásul sokkal inkább alkalmas arra is, hogy a járvány terjedését lokalizálja, helyi szinten tartsa.
