A koronavírus megteremtette a kultúrához való szabad hozzáférést

A kérdés tehát önként adódik: vannak-e pozitív hozadékai a mostani válságnak?

A válaszunk: igen is, meg nem is.

Igen, mert olyan minőségű előadásokat tekinthetünk meg a saját kanapénkról, melyekhez korábban csak komoly anyagi áldozatok árán juthattunk csak hozzá. Az az ideális állapot, miszerint a kultúra mindenkié, s a hozzá való demokratikus hozzáférést biztosítani kell, most a vészhelyzet során, mintegy varázsütésre, magától megvalósult.
Ugyanakkor érdemes azt is észrevenni, hogy ezek egyszersmind komoly, nagyméretű iparágak is, több százezer alkalmazottal (többségük szabadúszó), hatalmas bevételi forrásokkal.

Lehet, hogy mielőtt mindannyian túl elkényelmesednénk az otthonunkba szállított ingyen kultúrától, és ezzel magunk is (habár akaratlanul, de) hozzájárulnánk egy egész iparág bedöntéséhez, el kezdenénk gondolkodni a tényleges „hogyan tovább”-on. Hiszen Magyarországon is olyan jelentős fesztiválok maradnak el a nyáron, mint a SZIGET, a SOUND vagy VOLT fesztivál, mert 500 főnél nagyobb rendezvényt nem lehet tartani augusztus 15-ig.

A fertőzéstől való félelmünk megmarad még sokáig a járvány múltán is, így azok a közegészségügyi intézkedések, melyeket most bevezettek, még hosszú ideig velünk maradnak majd. Ezzel tehát együtt kell élnünk.
Kérdés, mindez hogyan párosítható azzal, hogy ha nem is tömegesen, de nagyobb számban látogassunk színházi előadásokat, koncerteket, tömegrendezvényeket.

Merthogy ezekre szükségünk lesz, nemcsak nekünk, műélvezőknek, de az előadóművészeknek és az egész iparágnak úgyszintén, hogy egyáltalán életben maradjunk, és fizikálisan és mentálisan is a legjobb állapotban kerüljünk ki ebből a mostani helyzetből.