A szecesszió dresszkódja a Ráth György-villában
Ráth György a budapesti Iparművészeti Múzeum alapítója és első igazgatója volt. Bár a jogi pályán futott be szép karriert, szenvedélyesen gyűjtötte a muzeális értékű könyveket és iparművészeti tárgyakat. Még halála előtt az államra hagyta ezer darabos, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményét. A Városligeti fasorban álló villája ma a múzeum kiállítóhelye. Az eredeti bútorok, berendezési tárgyak miatt is érdemes felkeresni az épületet, különösen, hogy nemrég a szecesszió viseleteteit bemutató időszaki kiállítás is nyílt benne.
A családok és hölgyek ruháikon és ékszereiken keresztül fejezték ki társadalmi helyzetüket, vagyonukat és rangjukat. A különböző rendezvényeken és társadalmi eseményeken pedig különösen ügyelni kellett a tökéletes megjelenésre. A női divat elengedhetetlen kiegészítője volt a könyékig érő kesztyű, a drágakövekből készült ékszerek, és estélyi táskák.
Az ünnepi események mellett a divatba jött sportolás a társasági élet egyik fontos terepévé vált. A korcsolyázást például a bálozás egy kevésbé szertartásos verziójának tartották, hiszen ilyen alkalmak során a férfiak és a nők kötetlenül találkozhattak és beszélgethettek.
Ehhez hasonlóan a fürdőzés is egyre népszerűbb lett. Bár a hölgyek egy kerekes kabinban cserélték le nappali viseletüket a fürdőruhára, aminek még a merészebb verziója is válltól- térdig takarta a testet. Ha az úrinő végzett az átöltözéssel, kabinnal együtt tolták a vízbe, ahol a kíváncsi férfitekintetek elől elzárva megmártózhatott.
Széles körben elterjedt a biciklizés, amit többnyire a női emancipációval hoztak összefüggésbe. Ám hosszú szoknyában nem lehetett kerékpározni! Ezért sportolás közben elfogadottá vált a hölgyeknél a nadrágviselés. Ám a Kossuth Lajos utcai korzón még 1911-ben is kifütyülték azokat a hölgyeket, akik nadrágszoknyában botránkoztatták meg az úri közönséget!
https://www.facebook.com/watch/?v=488994102177941
Hozzászólás zárolva.