Beszélő emléktábla
Negyven éve jelent meg Magyarországon a Beszélő című politikai és kulturális folyóirat. Erre hívja fel a figyelmet az az emléktábla, amit nemrég avattak fel Dunabogdányban. Annak a háznak a falára került a mementó, ahol 1981 és 1985 között illegálisan nyomtatták a kiadványt.
A Beszélő 1981 októberétől 2012 decemberéig jelent meg, a 80-as évek végéig illegálisan, azaz szamizdatként. Ez a kiadvány volt a Kádár-korszak első és legtekintélyesebb cenzúrázatlan folyóirata.
A gyökerek az 1950-60-as évek Szovjetuniójába nyúlnak vissza, amikor is a megszaporodott politikai perekről néhányan megírták az igazat. Ez persze a hivatalos, a párt által engedélyezett lapokban nem jelenhetett meg. Ezért az írott beszámolókat viszonylag kezdetleges módszerekkel sokszorosították. A példányok közül így eljuthatott egy-kettő a nyugati rádióadókhoz, amelyek aztán világgá kürtölték a tárgyalásokon elhangzottakat, és a szégyenteljes ítéleteket.
A szamizdat név, amúgy nem más, mint egy jól sikerült fricska; a Szovjetunióban az állami kiadó neve, Goszlityizdat volt, az Állami Irodalmi Kiadó. Ebből született meg a szam, azaz ön, vagy saját, és az izdatyelsztvo, azaz kiadás szavak összevonásából a szamizdat. A szó keresztapja Nyikolaj Glazkov orosz költő volt.
Magyarországra lengyel közvetítéssel jutott el a szamizdat, ott már a hetvenes évek elejétől kezdve nagyon elterjedt volt, irodalmi, történelmi tárgyú, de legfőképpen politikai tartalmú periodikák jelentek meg többé, kevésbé rendszeresen, nagy példányszámban.
Itthon sem a Beszélő volt az első szamizdat. Már 1976-tól láttak napvilágot ilyen jellegű kiadványok, de csak alkalmanként. A Beszélő ellenben rendszeresen, általában negyedévenként jelent meg nagy példányszámban. Szervezett hálózat gondoskodott a terjesztéséről.
A lapnak nem volt főszerkesztője, az irányvonalat, a témákat a szerkesztők közösen határozták meg. A pártállami rendszer sajtójában számos tabutéma volt, így az ’56-os forradalom, a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a hivatalosan nem létező szegénység kérdése. Ezekről a témákról írtak a Beszélőben. A kiadvány körül csoportosuló értelmiségiek fontos szerepet játszottak a rendszerváltoztatásban.
A lap első száma negyven éve jelent meg, ezt a jubileumot választotta az idén négy éve működő Nyomtass Te is! civil mozgalom, hogy tisztelegjen az előd előtt. Annak a dunabogdányi háznak a homlokzatán helyeztek el emléktáblát, ahol annak idején, 1981 és 1985 között illegálisan nyomtatták a Beszélőt.
Hozzászólás zárolva.