Aggkorba lépett a magyar fizetőeszköz, a forint

Emancipált pénzek – a képzelet szüleményei

A magyar papírpénzeken férfiak szerepelnek. Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, még tavasszal játszott el azzal a gondolattal, hogy kik lehetnének azok a nők, akik megérdemelnék, hogy pénzjegyeinken is emléket állítsunk nekik. A cikk végül a Forbes áprilisi számában jelent meg. Íme a javaslatok:

500 forint – Ráskay Lea

Ráskay Lea az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adataink. A főnemesi családból származó apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A lányok tanintézetének számító kolostor könyvtárában a latinul nem tanuló növendékek számára számos magyar nyelvű kódex készült, s ezeket ma a legfontosabb nyelvemlékeink között tartjuk számon. A kódexek elsősorban hitbuzgalmi szövegeket tartalmaznak, köztük az alapító Szent Margit irodalmi igényességgel megfogalmazott legendáját. A kimagasló műveltségű Ráskay Lea  1510-1527 között dolgozott a kolostorban.

1000 forint – Hugonnai Vilma

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő húsz évig küzdött azért, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon. Nem adta fel, emelt fővel csinálta végig a megalázó eljárásokat, csak hogy gyógyíthasson. Az elszegényedő grófi család 1847-ben született lánya 16 évesen fejezte be a bentlakásos leányiskolát. Ezzel el is érte a legmagasabb iskolai végzettséget, amit egy nő akkoriban megszerezhetett. Két évvel később férjhez adták egy földbirtokoshoz, akivel nem túl boldog házasságban élt. Fiatal háziasszonyként az újságban olvasott róla, hogy Svájcban a nők előtt is megnyitották az egyetemek kapuit. Még aznap összecsomagolt, és beiratkozott a zürichi egyetem orvosi karára. Mivel családjától nem kapott semmilyen anyagi támogatást, a tanulás mellett szülésznőként dolgozott. 1880-ban orvosi diplomával a zsebében tért vissza Magyarországra.

2000 forint – Szabó Magda

Szabó Magda rendkívül sokoldalú író volt: verset, regényt, hangjátékot, színdarabot, gyerekkönyvet, drámát és elbeszélést is írt. 1947 és 2006 között összesen 51 kötete jelent meg, s ma ő számít a külföldön leginkább ismert magyar írók egyikének. 1958-ban publikálhatott először, innentől jobbnál jobb prózakötetek kerültek ki a keze alól. Az országos ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. Több önéletrajzi ihletésű műve született, köztük a Régimódi történet és a Für Elise. Számos írása foglalkozik női sorsokkal, például az ifjúsági regényként világhírűvé vált Abigél.

5000 forint – Slachta Margit

A magát keresztény feministaként meghatározó Slachta Margit a nők és az üldözöttek jogaiért harcolt.  A századforduló után fiatal tanárnőként lépett be a Szociális Missziótársulat nevű szerzetesrendbe, amely elsősorban munkásnők számára gyűjtött segélyt és közvetített munkát. Hamar rájött, hogy jogi egyenlőség nélkül a nők szociális helyzete sem javítható hatékonyan, ezért egyre határozottabban emelt szót a női választójog bevezetése mellett. Végül 1920-ban tartották az első olyan nemzetgyűlési választásokat, amelyen nők is részt vehettek. Slachta nemcsak megpróbálta rábeszélni nőtársait, hogy éljenek nehezen kivívott jogaikkal, hanem maga is elindult a választáson. Az első zsidótörvény tárgyalásakor nyilatkozatot fogalmazott meg, amely szerint keresztény alapon álló szervezet „nem teheti magáévá a zsidótörvényt”. Nemcsak szavakkal tiltakozott, hanem cselekedett is.

10 000 forint – Kéthly Anna

A kilencgyermekes munkáscsalád lánya világnézeti különbségeik ellenére hasonló utat járt be, mint Slachta Margot. A gyors- és gépírói és könyvelői képesítéssel rendelkező lány 1917-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Bár az őszirózsás forradalmat lelkesen fogadta, a Tanácsköztársaságot és a vörösterrort hangosan elítélte. Az 1922-es választásokon Magyarország második női képviselőjévé választották. A zsidótörvények bátor bírálójává vált, és a németek elleni összefogásra buzdított. Amikor mindezért halálos fenyegetéseket kapott, így reagált: „Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!” 1945-ben ismét bekerült a Nemzetgyűlésbe, ahol őt választották pártja frakcióvezetőjének. Hamar átlátta, hogy a koalíciós partner kommunisták egyeduralomra törnek, ezért hangos ellenzője lett a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesítésének. 1956-ban, amikor a szociáldemokrata párt újjáalakult, a börtönből szabadult Kéthly Annát választották elnöknek. A Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott. Mivel a forradalom leverésekor éppen külföldön tartózkodott, soha nem térhetett haza, emigrációban halt meg Belgiumban.

20 000 forint – Teleki Blanka

A reformkornak, a forradalom és a szabadságharc éveinek, valamint az azt követő időszaknak is egyaránt a férfiakéval egyenlő fontosságú szereplője volt az 1806-ban született erdélyi grófnő, neve mégis csak lábjegyzetként szerepel a tankönyvekben. A művelt, festészetben is jártas Teleki Blanka fiatal korától kezdve hitt benne, hogy Magyarország szellemi megújulásához arra is szükség van, hogy a lányok előtt is megnyissák a középiskolák kapuit. Külföldi tanulmányutak után a nők oktatását sürgető kiáltványt tett közzé – visszhangtalanul. A közöny miatt végül ő maga fogott leánynevelő intézet alapításába. Az 1846-ban létrejött iskola nemcsak azért számított újszerűnek, mert lányokat oktatott, hanem azért is, mert nem alkalmazott sem fizikai büntetést, sem megszégyenítést, és tanárok a legmodernebb tudományokra képezték a tanítványokat.

Ezt is érdemes elolvasni:

Minden ötödik magyar fiatal a pandémia alatt kezdett el bankkártyával fizetni.