A testület 67 éves fennállása során még nem volt magyar tagja, és magyar tudós még soha nem dolgozhatott ilyen pozícióban.
A Bizottság egy olyan, közvetve az egyházfő irányítása alatt álló tanácsadó testület, amely, mely koordinálja a katolikus egyház és a Vatikán történeti kutatásait
Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a 30 tagú testület tagja lehetek. Egyúttal mérhetetlen bizalom is. Megvallom, meglepetésként ért, hogy Ferenc pápa engem kért fel erre a posztra. Ez számomra visszajelzés, hogy tudományos munkámmal és a Római Magyar Akadémia vezetőjeként eltöltött öt évemben hozzá tudtam tenni a világ egyháztörténetéhez – mondta el a Blikk-nek Molnár Antal.
Molnár Antal szerint nagy kihívás lesz számára, hogy azt követően kezdheti meg munkáját, hogy Ferenc pápa megnyitotta az 1939 és 1958 között regnáló XII. Pius pápa levéltári anyagát.
Ez a korszak a fasizmus és a kommunizmus, valamint a hidegháború sok titkot rejtő időszaka, amelyben az akkori pápa egyházfői és politikai tevékenysége sok vitát szült. Bár sok elemzés készült erről az időszakról, a levéltár és a diplomáciai – eddig titkos – iratok alaposabb kutatása válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, hogy többek között miért nem ítélte el Pius pápa kategorikusabban a náci népirtást, noha a Vatikán saját csatornáin keresztül nagyon sok zsidó polgárt mentett meg a biztos haláltól, ugyanakkor miért volt ellenséges a kommunista rezsimekkel.
Ferenc pápa ugyan nem kifejezetten elméleti érdeklődésű egyházfő, de eddigi megnyilatkozásaiból is látni, hogy elsődleges számára, hogy a történeti eseményekkel kapcsolatos kutatások átláthatók legyenek – tette hozzá a szakember.
Molnár Antal ebben a hónapban kapja meg a kinevezési okmányát.
