Siker és pénz a magyar filmiparban

Az állami szerepvállalást Rajna Gábor is megkerülhetetlennek tartja. A producer úgy véli: „ha akuttá válik a szakemberhiány, az komoly akadálya lehet a dübörgő hazai filmgyártás további fejlődésének.”

Hiányszakmák

Salamon András szerint a nemzetközi filmipar az egyre dinamikusabban növekedő gyártási igények miatt sokkal nagyobb számban tudna foglalkoztatni többek között világosítókat, produkciós asszisztenseket, segéd operatőröket, vagy akár gripes (kameramozgató), illetve díszletépítész szakembereket, amennyiben ezekkel az elvárásokkal a filmes szakemberállomány lépést tudna tartani.

A Lumière Filmiskolában jelenleg rendezőnek, forgatókönyvírónak, színésznek, vágónak és producernek lehet tanulni.

Abban mindkét szakember egyetért, hogy az utánpótlás legkézenfekvőbb eszköze a célorientált, magas színvonalú képzés. Rajna Gábor olyan programokat tart szükségnek, amelyek révén a lehető leggyorsabban lehet bevonni a szakmai angolt zökkenőmentesen használó, frissen végzetteket a forgatásokba.

Salamon András hasonló jelentőséget tulajdonít a filmes karrierlehetőségek közismertebbé tételének. „Nemcsak a fiataloknak, hanem a pályamódosítás előtt állóknak is izgalmas lehet egy komoly nemzetközi karrier elindítása – akár Budapestről” – tette hozzá Salamon András.

Szinészélet

A filmipar fejlődésével megugró kereslet természetesen a színészek munkalehetőségeit is alapjaiban befolyásolja, nemrégiben alakult is egy érdekes kezdeményezés, amely segíti a kereslet és kínálat egymásra találását. A szabadszinész.hu egyfajta online casting ügynökségként működhet.

Vessünk egy pillantást elsőként a szinkrondolgozóknak kifizetett pénzekre. Az összegek hozzávetőlegesek, fillérre pontosan azért nem lehet ezeket meghatározni, mert az alku során tág határok között mozognak, így inkább csak egyfajta tól-ig összegekről beszélhetünk.

Szinkron esetében úgynevezett tekercs árról beszélünk. Ebben az összegben nemcsak a munkadíj, de a jogdíj is szerepel. Tévéfilm esetében a  15 éve érvényben lévő ár tekercsenként 250 és 500 forint között alakul, míg mozifilm esetében az ár 800 és 1200 forint között van immár évek óta. A szakma az előbbi esetben egy 2500-5000 forint tekercsárral már ki lenne békülve, míg utóbbi esetben a 12000-15000 forintos árral lenne megelégedve. Összehasonlításul: Németországban a magyar díjak háromszorosa illeti meg a szinkronizálásban tevékenykedő szakembereket.

Reklámszerep, nyomott áron

Egyre nyomottabb árakon lehet már manapság reklámfilmben is szerepet vállalni. A magyar reklámfilm-gyártás aranykora a kilencvenes évek második felére, és a 2000-es évek első felére tehető. A 2008-os krach beütéséig a cégek marketingbüdzséjéből igencsak nagyvonalúan költöttek, egy neves italgyártó akár félszáz milliót sem sajnált egy reklámfilm leforgatására, ahonnan az operatőrök és rendezők, nem is beszélve a kiemelt színészekről, milliós gázsival távozhattak. A bankoknak is megért néhány milliót, ha egy-egy ismertebb színész úgymond a pénzintézet arca lett.

A mai viszonyokra talán a legjellemzőbb az, hogy egy-egy reklámfilm költségvetése nem haladja meg az egy évtizeddel ezelőtt forgatott hasonló produkcióban kifizetett színész gázsi összegét.

Ennek megfelelően 100-150 ezer forintot fizetnek a színészeknek egy forgatási napért, és ebben az egyszeri munkadíjon kívül benne van a jogdíj is.