HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ
Peking a koronavírus-járvány után
Miközben az északkelet-kínai Sulan városában a járvány második hullámától tartva kijárási tilalmat rendeltek el tizenkét új fertőzött miatt, addig a több, mint három éve Pekingben élő Schvéger Ágneséknél már fokozatosan enyhítik a szigorításokat.
Hogy érződik-e Kína és az USA egymásra mutogatása, s a járvány kirobbanását kinek a számlájára írják? A kínai hírek 80 százaléka Amerikáról szól, de nem a rajongás, hanem a rivalizálás miatt. Arra pedig valószínűleg sosem lesz válasz, hogy a vuhani piacról vagy egy amerikai laboratóriumból pattant ki a járvány.
Ágnes még hosszan mesél arról, hogy a három évesnél idősebb gyerekeket szinte bárki fizikailag bántalmazhatja vagy nyilvánosan megszégyenítheti, hogy a Google-alapú oldalakat VPN nélkül nem lehet és tilos is elérni, hogy a fiatal lányoknak házasságkötéskor pénzbeli értéke van, hogy igen ritka az olyan házaspár, akiket nem a szüleik hoztak össze, majd kijelenti: azért vannak még mindig ott, mert számukra ez egy misszió. Az ő óráikon nincs kiabálás, sem testi fenyítés, csak dicséret, és jó hangulat, mégis remekül zajlik a tanítás. Valószínűleg azért is, mert hozzájuk azok a kínai szülők íratják be a gyereküket, akiknek eleve szimpatikus a „nyugati módszer”.
Egyébként meg a járványnak akkor lesz vége, amikor a kínai párt azt mondja. Soha nem szólnak egy intézkedésről sem, csak bejelentik, hogy holnaptól ez vagy az lesz, amit mindenki fenntartás nélkül szó nélkül csinál.
Hozzászólás zárolva.