Hudec, Gonda és többiek, akik nyomot hagytak Sanghajon
Sikeres magyarok a Távol – Keleten
Itthon pár évvel ezelőtt, még kevesen tudták, hogy Sanghaj egyik szimbolikus épületét egy magyar építész, Hudec László tervezte. Az 1934-ben épült Park Hotel harminc évig Ázsia legmagasabb épülete volt. De nem ő volt az egyetlen magyar, aki a 20. század elején maradandó nyomot hagyott a kínai metropoliszon. Szentmártoni Lívia a sanghaji magyar főkonzulátus diplomatája éveken át kutatta és kutatja ma is, hogyan kerültek honfitársaink a Távol-Keletre.
Kikre találtál még, miközben a két építész életét derítetted fel?
Meglepő volt, hogy milyen sok magyar neve bukkant fel, akik a 20. század elején itt éltek. Sokan nyilatkoztak közülük az egykori sajtónak, így találtam rájuk. A magyar emberek akkor is érdeklődve olvastak erről az egzotikus világról, nyitottak voltak a Sanghajban történetekre. Mágnesként vonzotta akkoriban az európaiakat a Távol-Kelet, Sanghajt a Kelet Párizsaként emlegették. Magyarok egyébként már a 19. század végén is érkeztek a városba, akkor elsősorban kereskedők, akik célirányosan jöttek ide, a nagy üzlet reményében. Aztán a 20. század elején rengeteg hadifogoly került ide, ahogy Gonda és Hudec is.
Mit tudtál meg a hadifoglyokról?
Szibériából szabadultak 1918-19 környékén. Általában egy fillérjük sem volt, de valahogy eljutottak Sanghajig. Ahhoz viszont, hogy hazautazzanak, pénzt kellett gyűjteniük. Mivel sokan közülük tanultak, jól képzettek voltak – orvosok, építészek, ezért többen megvetették itt a lábukat. A legtöbb magyar, aki valami nagyot alkotott itt, az az egykori hadifoglyok közül került ki. Egy új, most készülő kötetben azt a huszonöt-harminc embert gyűjtjük össze, akik valami kiválót alkottak Sanghajban, vagy akiknek az élettörténete különösen érdekes, izgalmas volt.
Most épp Holesch Dénessel foglalkozom, aki egy nagyon izgalmas festőművész volt. A Holesch és a Hudec család jóban volt egymással, mindkettő Besztercebányáról származott. Valószínűleg Hudec László meghívására utaztak ki a Holesch fiúk Sanghajba. Először Oszkár, az építész, és később utána jött a testvére Dénes is. Holesch Dénes kiváló portréfestő volt, de lóábrázolásai és tájképei is jelentősek. Több kiállítása volt Kínában, de nem telepedett le itt. Japán, a Fülöp-szigetek, Bali és Ausztrália után az Egyesült Államokban élt. Megtudtuk, hogy Holesch Dénest halála előtt nem sokkal visszahúzta a szíve Magyarországra, vitte magával a családját is. Érdekes, hogy a fia Magyarországon maradt, pedig soha nem élt korábban magyar közegben, de mégis büszke a származására.
Hozzászólás zárolva.