Szinyei Merse Pál életműkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Majális és a Lila ruhás nő
Majális és a Lila ruhás nő – ezek a címek és a hozzájuk tartozó festmények még azok számára is ismerősen csengenek, akik nem jártasak a képzőművészetben. Mindkét híres kép alkotója a 19. század egyik legjelentősebb magyar művésze Szinyei Merse Pál. A festő életmű kiállítása tegnaptól látható a Magyar Nemzeti Galériában. 30 éve nem volt Magyarországon ilyen átfogó tárlat Szinyei munkáiból. Képes beszámolónk következik.
A képen pompás, lila ruhakölteményben, nyugodt arckifejezéssel ül egy fa alatt Probstner Zsófia, a festő felesége. Házasságuk korai, felszabadult időszakában készült a Lilaruhás nő. 1873-ban Zsófia modellt ült a férjének, elegáns ruháját saját maga varrta. Épp várandós volt első közös gyermekükkel, Félix László Pállal, akit később öt leánygyermek követett. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a képet a szabadban, friss levegőn festette a művész, csakúgy, mint a Majálist, ezt a képet is a műterme falai között dolgozta ki. Emiatt sok kritika érte a festményt, ami egyébként a közönség tetszését elnyerte. Ám ez a siker nem mentette meg a kapcsolatukat. A festő indulatkitörései, majd apátiája miatt viszonyuk megromlott Zsófiával. Abban a korban szokatlan módon a nő kezdeményezte a házasság felbontását és elvált a festőtől.
Önarckép bőrkabátban
Szinyei Merse Pál egész pályafutása alatt mindössze két önarcképet festett. A második az 1897-ben készült Önarckép bőrkabátban. Szinyei 52 évesen, vadászöltözetben, jernyei birtokán, nyírfái előtt festette meg magát. „Csak azt a vidéket interpretálom teljes örömmel, amelyhez hozzá vagyok nőve, amelyet nem csak szememmel, hanem a lelkemmel látok – mondta Szinyei otthona és a természet szeretetéről 1912-ben, amikor az olasz kultuszminiszter kérésére a híres Uffici Képtárnak ajándékozta ezt a képet.
A kiállítás érdekessége még, hogy fordított időrendben haladva kalauzolja végig a nézőt Szinyei Merse Pál gazdag életművén. A festő életútját egyrészt a 19. századi kortársak művein át, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából ismerhetjük meg a táralton.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/kul-tour/160-eve-szuletett-a-magyar-festofejedelem/
Hozzászólás zárolva.