Szinyei Merse Pál életműkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Majális és a Lila ruhás nő
Majális és a Lila ruhás nő – ezek a címek és a hozzájuk tartozó festmények még azok számára is ismerősen csengenek, akik nem jártasak a képzőművészetben. Mindkét híres kép alkotója a 19. század egyik legjelentősebb magyar művésze Szinyei Merse Pál. A festő életmű kiállítása tegnaptól látható a Magyar Nemzeti Galériában. 30 éve nem volt Magyarországon ilyen átfogó tárlat Szinyei munkáiból. Képes beszámolónk következik.
A Majális és a Lila ruhás nő része annak a 120 képnek, ami Szinyei Merse Pál 50 éves festői pályafutását összefoglalja. A kurátorok a legnevesebb múzeumoktól kezdve magángyűjteményekig, a világ minden pontjáról felkutatták a magyar művész fontos alkotásait. Ám a kiállítás nemcsak ezért rendkívüli. A tárlaton a 19. század sztárfestői közül Monet, Sisley, Courbet, Gainsborough munkái is láthatók. Mindazon festők képei, akik hatottak Szinyeire, vagy éppen a magyar festő hatott rájuk.
Kép és kultusz
Festészeti sztárparádé, ami a Magyar Nemzeti Galéria Kép és kultusz című kiállításán látható. Főszerepben Szinyei Merse Pállal.
Az eltűnt Vitorlás
A Vitorlás a Starnbergi-tavon című festmény, amit Szinyei 1867-ben készített, a második világháború idején eltűnt a Szépművészeti Múzeumból. A közelmúltban bukkantak rá kiállítás kurátorai. A kép egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként kerülhetett vissza a múzeumba és a mostani kiállításra.
Szinyei Merse Anna művészettörténész, a festő unokája is jelen volt a kiállítás megnyitóján, sőt neki köszönhető, hogy száz év után ismét láthatja a közönség a Fehér fa című, 1909-ben született képet. A festmény magántulajdonban van és ugyancsak kapacitálni kellett a gazdáját arra, hogy kölcsönadja a remekművet erre a tárlatra.
A gyeptégla és a Pacsirta
Szinyei Merse Pál felvidéki nemesi családból származott. 19 évesen kezdett festészeti tanulmányokat a müncheni Képzőművészeti Akadémián, ahol fiatalon bekerült az európai művészeti élet vérkeringésébe.
Munkásságának első szakaszában festett művei a Majális és a Lilaruhás nő, a Pacsirta és a Léghajó, kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében. Ezek a festmények kiemelkedő helyet kaptak az életmű kiállításon is.
A Pacsirta című kép érdekessége, hogy épp akkora méretű vászonra készült, mint a Majális, csak ez függőleges kompozíció. Tüzes, világos, tiszta színeket használt, de nem aratott sikert. Az 1883-as bécsi bemutatón a kritika és a nézők sem rajongtak érte. Budapesten a festő egy szellemes akcióval próbálta közelebb vinni a közönséghez a művét. A festmény előtti teret gyeptéglákkal rakatta ki, mintha a festmény a rét folytatása lenne.
A lila ruhás feleség
Hozzászólás zárolva.