A kis vérkörre is veszélyes a magas vérnyomás!
A magas vérnyomás egy komoly betegség, ráadásul nem is csak egy vérkört érinthet. Hiszen előfordulhat az is, hogy nem a test, hanem a tüdő vérkörének nyomása tolódik el, ez azonban – ahogyan dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájától megtudhattuk – más tüneteket, és más kezelést is igényel.
Biztosan sokan emlékeznek az iskolából arra, hogy a testünkben nem csak egy vérkör van, hanem kettő, amiknek funkciója is más. „Amikor vérnyomást mérünk, akkor a nagy vérkör nyomásáról kapunk adatokat. A testben két vérkört különítünk el, a kicsit és a nagyot. A nagy a testet látja el friss, oxigéndús vérrel, a szív bal kamrájából kiindulva, majd összegyűjti a széndioxidban gazdag vért, és eljuttatja a jobb pitvarba. Ennek folyamata az, hogy a szív bal kamrájából induló fő ütőér (aorta) kis erekre- végül hajszálerekre elágazva szétosztja, majd kis hajszál-vékony vénákkal kezdődve, egyre nagyobb gyűjtőerekbe formálódva összegyűjti a testből a vért. A széndioxidban dús vér átpumpálódik a jobb kamrába, vagyis a kis vérkör kezdeti állomására. Az itteni erek a tüdőbe viszik a vért, ahol az leadja a széndioxidot, és felveszi az oxigént, majd visszaindul a bal pitvarba. Innen a bal kamrába pumpálódik, és a folyamat kezdődik előröl.”
Két magas vérnyomás is van
Mivel a testben két vérkör van, értelemszerűen két vérnyomást lehet mérni. A nagy vérköri nyomás az, amit a köznyelvben hipertóniának nevezünk, az, amivel sokkal gyakrabban foglalkozunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kis vérkör nyomásában nem lehetnek gondok. Ekkor azonban a tüdő érintettségéről is beszélhetünk, ráadásul ennek mérése igen bonyolult feladat. – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája. (A féltékenység is okozhat magas vérnyomást!)
Másként is kezelik
Természetesen, mivel a két vérkör nyomáseltolódása más szerveket érint, így a kezelésük sem azonos
„A két vérkör nyomásában beállt tartós eltérés más és más tüneteket okozhat az emelkedett kisvérköri nyomás hátterében jellemzően krónikus tüdőbetegség áll, de a dohányzás is komoly tényező. Mivel a két betegségnek más a kórtana, és mások a beteg panaszai is, így más orvos is foglalkozik vele. A hipertóniával, vagyis a nagyvérköri magas vérnyomással jellemzően belgyógyász, míg a pulmonális hipertóniával, vagyis a kisvérköri magas vérnyomással jellemzően tüdőgyógyász foglalkozik. Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyikről van szó, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.”
Forrás: Trombózisközpont
Hozzászólás zárolva.