Azzá lettünk, amit anyáink megettek
Édesanyáink és nagyanyáink által a terhesség idején elfogyasztott ételek szabályozzák néhány, az egészségünkhöz és fejlődésünkhöz elengedhetetlen gén kialakulását.
A tudósok már régóta megfigyeltek olyan érdekes jelenségeket, mint a II. világháború alatt éhező holland nők esetét, akik az átlagosnál kisebb csecsemőket hoztak világra, majd az egész életükben normálisan táplálkozó utódoknak hasonlóan méreten aluli csecsemőik születtek.
Egereken végzett kísérletekkel támasztották alá, hogy az anya táplálkozása az utódok génjeiben öröklődő elváltozást idézhet elő. Az extra tápanyaggal – többek közt folsavval és B12 vitaminnal – ellátott nőstények barnásabb szőrű kisegereket ellettek, mint társaik. Ezek az ivadékok kevésbé lettek hajlamosak az elhízásra és a cukorbetegségre.
Egyre valószínűbb, hogy az embereknél is fennáll ez a jelenség – vagyis a táplálék – beleértve a kiegészítőket is, melyet a nők a petefejlődési és a korai embrionális szakaszban magukhoz vesznek – nagyobb hatással van az utódokra, mint eddig gondoltuk volna. A génekben történő változások a leszármazottakban feltehetően számos rendellenességet idézhetnek elő, beleértve a kóros elhízást, rákos megbetegedést, diabéteszt és esetleg az autizmust is.
Gyermekeink és unokáink egyes génjeink aktivitása függhet tehát az általunk fogyasztott táplálékoktól és táplálék-kiegészítőktől – adjuk meg nekik a legjobb esélyeket és a várandósság legelejétől kezdve fokozottan ügyeljünk a változatos, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra!
Hozzászólás zárolva.