Kezdjük először is azzal, egyáltalán mi a farsang?
Farsang a vízkereszttől a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Maga a szó a bajor-osztrák „vaschang” szóból származik, amely fogalom a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt.
A keresztény hagyományok szerint a pap vízkeresztkor megszenteli a tömjént és a vizet – ez utóbbiból a hívek is vihetnek haza -, és meghinthetik vele otthonukat, megtisztítva és megáldva azt. Vízkereszthez ma már leginkább az a hagyomány kötődik, hogy eddig, vagyis január 6-ig kell lebontani a karácsonyfát. (Vízkeresztről egyébként részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)
A téltemetés és a tavasz várásának ünnepe, vagyis a farsang idén január 6-tól február 17-ig tart.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már nem volt szabad menyegzőt tartani.
A szokások és hiedelmek szempontjából azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A legtöbb hagyomány húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra, más néven „farsang farkára” vonatkoznak. Ez egyben a báli és karneváli időszak, ekkor rendezik a méltán híres riói és velencei karnevált, Magyarországon pedig ekkor van a mohácsi busójárás.
A napokban jelentett be Rió polgármestere, Eduardo Paes, hogy járványhelyzet miatt áttették nyárra az eredetileg február 12-17 között tervezett rendezvényt.
A busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében. Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől.
Hozzászólás zárolva.