Egy bátor nő a katasztrófaelhárítás világában
Egyre több a női szereplő a katasztrófaelhárítás területein, akik tudják mit kell tenni, ha jön az árvíz, a földrengés, és a jégeső, mert a frontvonalon is dolgoznak. Rajacic Ágnes, katasztrófa-elhárító koordinátor élettörténete az átlagember szemével nézve tele van izgalommal, ami neki fel sem tűnik. Gyerekkora óta egyértelmű számára, hogy a veszélyes kihívásokat szereti.
Nőként háborús övezetekben
Később az Arab tavasz eseményiről is beszámolt, Egyiptomból és Tunéziából küldte a cikkeit magyar lapoknak. „Visszanézve, elég bátor, sőt, vakmerő cselekedetnek érzem, hogy nőként háborús övezetből tudósítottam. Nem kaptam golyóálló mellényt, nem voltak testőreim, szerencsére kisebb incidensektől eltekintve nem történt semmi bajom. 2015-ben ismét felbátorodtam és egy barátnőmmel elutaztam a török-szír határra interjúzni, ahonnan a menekültek elindultak Magyarország felé. Nagyon érdekelt, hogy mi a valódi motivációjuk ahhoz, hogy akár kisgyerekkel is vállalják a tengeri utazást. Ebből a misszióból egy blogsorozat született, ami az Átlátszón jelent meg. Készítettem még egy amatőr kisfilmet a dzsihadisták hazatéréséről is Tunéziában, amit nagy meglepetésemre, egy magyar filmfesztiválon levetítettek, valamint egy cikksorozatot az arab nők erkölcsi választásiról a nyugati társadalomban. Büszke vagyok arra, hogy a tudósitásaim mind életszerűek, és elfogultság nélkül mutatták be az emberek mindennapjait, és választásit különböző, nehéz élethelyzetekben.” Mesél lelkesen Ági a külpolitikai újságíró múltjáról.
Visszatérés Magyarországra
A hosszabb ideig külföldön élő magyar fiatalok életében általában eljön az a pont, amikor dönteni kell. Vagy elszakadnak teljesen Magyarországtól, a családjuktól, barátaiktól és már csak látogatóként járnak haza, vagy visszaköltöznek és megpróbálnak itthon érvényesülni. Ági ez utóbbit választotta, 10 év után hazaköltözött. Nem volt könnyű a helyzete, a nemzetközi diplomával, munkatapasztalatával túlképzettnek számított a magyar munkaerőpiacon. Végül a humanitárius szektorban, a katasztrófaelhárítás területén tudott elhelyezkedni. A magyar szervezeteknek jól jött, hogy ért a nemzetközi pályázatokhoz, tudja, honnan és hogyan lehet pénzt szerezni és bekapcsolódni a külföldi kapcsolatok rendszerébe. Ezzel a munkával valamelyest a nevelőapja, Bakondi György nyomdokaiba lépett, amire büszke. Jelenleg ismét egy nemzetközi szervezetnek dolgozik Magyarországon, természeti katasztrófáknál koordinálja a segítségnyújtást az azonnali rászorulok részére Európa és Közép Ázsia országaiban.
Hozzászólás zárolva.