Melyik borfajtánál jó az, ha idősebb, melyiknél, ha fiatal?
Fontos-e tudni, hogy milyen évjáratú bort választunk, iszunk? Melyik borfajtánál jó az, ha idősebb, s melyiknél, ha fiatal a bor? Sok borász rákényszerül sajnos, hogy mielőbb piacra dobja borait, ez azonban ne tévessze meg Önöket. Egy bor nem attól jó, hogy milyen szép „lesz”, hanem, hogy milyen élvezetes a fogyasztáskor.
Már gyanakszom, hogy rossz éttermet, vendéglőt választottam, ha kinyitom az étlapot/borlapot, s a borok mellett nincs feltüntve az évjárat. Végképp elmegy a kedvem, s felbosszant, ha ráadásul a felszolgáló évjárat megjelölése nélkül ajánlja a bort, s ha rákérdezek, akkor sem tudja.
De vajon miért fontos tudni, hogy milyen évjáratú bort választunk, iszunk? Melyik borfajtánál jó az, ha idősebb, s melyiknél, ha fiatal a bor? Az évjáratoknak két szempontból is jelentőségük van.
Egyrészt a válasz nagyon egyszerű: a szőlő – és azáltal a bor – minőségét nagymértékben befolyásolja az időjárás, a napsütéses napok és az esős időszakok. Ráadásul ez még borvidékenként is más-más lehet, illetve más-más hatást gyakorolhat a szőlőre, és így a borra.
Így azután a borászok igyekeznek jóban lenni az égiekkel, s hol napsütésért, hol esőért imádkoznak. Ennek ellenére – mint tapasztaljuk – elég változékony az időjárás kis hazánkban, így azután nincs két egyforma évjárat. Az is előfordul, hogy míg az egyik borvidéken, például délen, Villányban jó évjáratot szüretelnek, addig az egri borvidéken nem olyan kiváló lesz a termés ugyanabban az évben. Hogy melyek a jó évjáratok, azt persze nem lehet (vagy legalábbis nehéz mindegyiket, legfeljebb kedvenc borvidékünkét) megjegyezni. Ám beszerezhetők, például a Magyar Borok Házában, olyan ügyes kis naptárak, amelyeken fel van tüntetve, hogy melyik borvidéken, melyeik évjárat milyen minőséget eredményezett, az elmúlt évtizedekben.
Az évjáratok fontosságának másik szempontja már izgalmasabb, és bonyolultabb is. Ez pedig, a borfajták és koruk összefüggése. Van, amelyik fajtánál egyértelműen meghatározható, van, amelyiknél én is csupán iránymutatást tudok adni, hiszen függ a technológiától is. De nézzük sorban:
1.) Fehér borok:
Miután ma már általában reduktív technológiával készülnek, ezért a tiszta, egyfajtájú borok frissen, 1-2 évesen a legzamatosabbak, illatosak, gyümölcsösek. Kivételt képez talán a tramini, mely érettebben, 2-3 vagy félédes, édes változatban akár több évesen a legszebb. A kettő, vagy több fajta házasításával készülő cuvée-knek azonban jó egy kis összeérés, így az ilyenek 2-3 éves korukban mutatják a legszebb formájukat. Több fehér borfajtát (elsősorban chardonnay-t, de olaszrizlinggel, sőt szürkebaráttal is találkoztam már) érlelnek új, barrique hordóban, így ezek sokszor 2-3 éves koruk előtt meg sem jelennek a piacon, s a hordós érlelés hatására még 4-5 éves korukban is csodálatosak. (sőt ha egy-egy szép fajtával találkozunk, nyugodtan eltehetjük még 1-2 évre.)
Hozzászólás zárolva.