Virágzik az akác – készíts szörpöt!

A hosszú életű és gyorsan, 30-40 méterre is megnövő fehér akácról azt gondolhatnánk, őshonos növény Magyarországon, de ez nincs így. Észak-Amerikából telepítették hazánkba az 1800-as években elsősorban az alföldi futóhomok, később a vasútvonalak mentén lévő földek megkötésére. Hihetetlen, de ma már erdeink nagyjából ötödét az akác teszi ki.

A fehér akác virága majdhogynem tiszavirág életű, alig pár napig virágzik. A virágot frissen, a virágzás elején érdemes leszedni. Ez az időszak épp most zajlik, május-június elején.

Igen közismert a lila akác is. A Kínában őshonos növény az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövények közé tartozik. A már áprilistól virágzó, fás szárú, évelő növény képes akár 8 méterre is megnőni.

Mivel rengeteg akácfát ültettek az Alföldre, így nem meglepő, hogy a legnagyobb mézgyűjtő terület is itt található. A virágból készült akácméznek a színe világos, áttetsző. Teának is kiváló. A népi gyógyászatban régóta ismertek az akácvirág jótékony hatásai: köhögéscsillapító, görcsoldó, nyugtató és székrekedésre is ajánlott, míg magas vitamintartalmának köszönhetően az akácméz immunerősítő hatással is rendelkezik. Ha nem tudsz frissen szedni, szárított formában a gyógyszertárakban bármikor kapható.

Bár nem őshonos fa, a magyar akác és a magyar akácméz 2014 óta a hungarikumok közé tartozik. A hungarikummá nyilvánítás hátterében az Európai Bizottság egyik korábbi javaslata is állt, amely az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítását tűzte ki célul, viszont a hungarikummá nyilvánítással az akác végül megmenekült, nem került fel az uniós tiltólistára.

Az akácméz a finomított kristálycukor tökéletes helyettesítője lehet az italokba, teába, kávéba, és mivel az akácvirág sok illóolajat tartalmaz, szörpnek is kiváló. Ha kedvet kaptatok a házi szörpfőzéshez, mutatunk egy egyszerű, mégis felejthetetlen, tartósítószer nélküli receptet.