A teljesítménymérés és a teljesítménymérők néhány jellegzetes fajtája
Amióta létezik négykerekű közlekedés, azóta folyamatos kérdés a járművek teljesítménye is. Természetesen rengeteg szakaszt lehetne megkülönböztetni a teljesítménymérők evolúciójában, viszont ebben a cikkben csak az elmúlt néhány évtized jellegzetes típusai kerülnek bemutatásra.
A G-szenzor alapú teljesítménymérés és a GPS alapú teljesítménymérés
A G-szenzoros gyorsulásmérő egy viszonylag egyszerű eszköz, ha grafikonokra van szükség, akkor azokból nagyon szépeket készít, viszont ezek sok mindenre nem jók, a pontos mérés gyakorlatilag megvalósíthatatlan.
A GPS alapú teljesítménymérő már egy fokkal jobban használható, mint az előbbi eszköz, azonban a kezelése nem túlságosan felhasználóbarát, a kapott adatok eléggé elnagyoltak, legfeljebb összehasonlításokra alkalmas, a valódi teljesítményt nem méri.
OBD2 EOBD teljesítménymérés
Az EOBD rendszerű autókból már a diagnosztikai csatlakozón keresztül is ki lehet nyerni adatokat. Ez egy rugalmas megoldás, azonban nem minden esetben használható. Az ilyen módszerrel történő teljesítményméréshez szükséges kiolvasni az autóból a fordulatszámot és a sebességet, viszont számos típusnál az élőadat funkcióban nincs támogatva a sebességjel megjelenítése. Ilyen esetekben sajnos a teljesítménymérés ezzel a módszerrel lehetetlen.
Amennyiben érdekel, hogyan lehet növelni autód teljesítményét, akkor mindenképpen érdemes szétnézned az AET CHIPtuning weboldalán.
Teljesítménymérés utcai gyorsulással
Napjainkban az újnak számító, kerékre szerelt gyorsulásmérővel lehetőség van már utcán is mérni. A módszer hasonló elven működik, mint a fentebb említett technikák, annyi különbséggel, hogy az autó gyorsulása helyett a kerekek szöggyorsulását méri. A pontos eredményekhez azonban további adatokra is szükség van (súly, kerékátmérő, stb.). Az autó paraméterein kívül még a hőmérsékletet és a légköri nyomást is be kell táplálni a pontos méréshez.
A fentiekből már érzékelhető, hogy ez már nem egy egyszerű módszer, akár azt is lehetne hinni, hogy a sok adat problémát okoz. Az igazság azonban az, hogy a betáplálás egyáltalán nem nehézkes, a valódi problémát az okozza, hogy nehéz találni megfelelő útszakaszt. Emiatt a mérések nagy része harmadik vagy negyedik sebességben történik, viszont így nem lesz megfelelő az autó terhelése, a nyomatékgörbe grafikonja süvegcukorka formájú lesz, a mért lóerő pedig a ténylegesnél nagyobb lesz.
Teljesítménymérő fékpadok
Teljesítménymérő fékpadok esetében a mérési körülményei gyakorlatilag mindig ugyanolyanok, ennek köszönhetően a megismételt mérések összehasonlíthatóak, nem kell attól tartani, hogy valamilyen tényező belerondít a mérésbe. A technika fejlődésének köszönhetően a kézi adatbevitel szükségessége minimális, a fékpad szinte minden szükséges paramétert lemér.
Hozzászólás zárolva.