A tetőkertek hasznossága a kőrengetegben
A napjainkban egyre gyakrabban zöldellő tető egyáltalán nem új találmány. Már az ókorban is gyakran használták az előkelőségek palotáit építők. A 21. században azonban nem a gazdagság és a fényűzés szimbóluma, sokkal inkább a városokból kivesző zöldterületek pótlásának egyik helytakarékos és ökológiailag is hasznos eszköze.
Esztétikai és fenntarthatósági szempontból is hasznos az ilyen beruházás. Vizsgálatok szerint az esőzések alkalmával a tetőre jutó csapadéknak jelentős százalékát hasznosítják a növények. Sőt, egy kísérlet szerint, amelyet a Németországi Tetőkertépítők Szövetsége végzett, már egy 10 centiméter vastag zöldtető is körülbelül 70 százalékkal csökkenti az elfolyó csapadék mennyiségét, így az ilyen épületeknél lényegesen kisebb a csatornahasználat. Épp ezért vannak olyan német tartományok, amelyek akár 50 százalék csatornadíj-kedvezményt adnak a tetőkertek létesítőinek. Talán ez is az oka, hogy a tetők zöldítésében Európa vezető gazdasága jár az élen, és az is, hogy a 200 négyzetmétert meghaladó beépítés esetén kötelező zöldtetőt létesítenie az építtetőnek, illetve minden új építésű háznál a 3 százaléknál kisebb lejtésű tetőt zöldtetőnek kell megépíteni.
A tető élettartama szempontjából is előnyös a zöldítés. Egy lapos tetőt átlagosan tízévente fel kell újítani a környezeti tényezők – csapadék, hő – romboló hatása miatt, míg a kert épp ezek elől takarja el a tetőt fedő lemezt.
Télen-nyáron kellemes
Mivel a tetőkert alatti szigetelés hőmérséklete nem emelkedik a nyár legforróbb napjain sem 25-30 Celsius-fok fölé, az alatta lévő lakásba sem engedi be a forróságot. Télen épp ellenkezőleg: a tetőre hordott föld – akár egy tíz centiméter vastag réteg is – óvja a lakás melegét. A hőszigetelő hatásnak köszönhetően télen és nyáron is mintegy 20-30 százalékkal csökkenthető a fűtési, illetve hűtési igény, ami már a pénztárcán is érzékelhető megtakarítás. Régen a borospincéket nem véletlenül vájták félig a földbe, és borították fűvel a tetejüket.
Nagyvárosokban, ahol sok a burkolt, aszfaltozott felület, és szennyezett a levegő, a zöldfelületek kondicionáló hatása segít csökkenteni az úgynevezett „hősziget"-hatást, amit a kipufogógázok, valamint a fűtés és légkondicionálás révén keletkező hőtöbblet okoz – mutat rá Huzián Zsófia tájépítészmérnök a zöldtetők másik fontos hasznára.
Hozzászólás zárolva.