Az anyaság: a gyermekágy III. rész
Az anyába olvadó csecsemő szinte percek alatt válik kisgyermekké. Egyre jobban megjelenik a saját akarata és az önállóság iránti igénye. Már képes dühöngeni, ha valami, amit akar nem sikerül. Felfedezni akarja a világot.
Persze mindezekhez szükséges, hogy lássa, hogy anyja közben félszemmel ráfigyel és elégedett vele, és mindazokkal jóban van, akik körülveszik.
A felszabadulás és lelkiismeret-furdalás érzés kettőssége
Természetes, hogy mindezek a változások felszínre hozzák a féltékenység mellett azokat a reális kérdéseket is, hogy „Mit kezdjek magammal?”, „Megtehetem-e, hogy lepasszolom a gyereket?”, ” Mit szól a férjem, ha bébi felvigyázót keresek?”, „Találok-e megbízható fiatal lányt, pótnagymamát?” stb. stb. Egyszóval önmentesítés vádjával illeti magát, holott saját igénye és gyermeke szükséglete egybeesik. Óhatatlan, hogy mindezen önvádak alól csak „hosszútávú” célok (pl. új diploma, nyelvvizsga stb., melyre jelen jogszabályrendszer lehetőséget is ad) megvalósításának igényével tudja önmagát felmenteni. Szinte egyik megterhelésből a másikba rohan, ahelyett, hogy adna magának lehetőséget arra is, hogy harmóniába hozza meglévő szerepeit (anya, feleség, barátnő, nő, barátnő, családtag stb.).
A gyermekágy végén, a gyermek egy éves kora körül az anya részleges felszabadulása és a felszabadult energiák harmóniába terelése fontos szakasz a nő életében. Jó lenne, ha a folyamatos teherhalmozás, a teljesítményorientáció helyett a harmóniában tartás lenne az egyik cél.
A Nő Ezer Arca tréningjei között szerepel a jól teljesítők számára a női hatékonyságfejlesztő programjaink is, melyben lehetőség nyílik a belső igények kidolgozására.
Dr. C. Molnár Emma
A Nő Ezer Arca ügyvezető igazgató,
pszichoterapeuta
További információ: www.anoezerarca.hu
Hozzászólás zárolva.