Gál Tibor holnap lenne 50 éves!

Egy borbarátnőm telefonált sírva: Gál Tibit halálos autóbaleset érte Dél-Afrikában. Felfogni se tudtam.

Megrohantak az emlékek.

1998 decembere: az Év Bortermelője eredményhirdetés, amelyiken nem volt ott, csak húga, Helga. Akkor éppen Toszkánában járt, s persze, rögtön felhívtuk őt, hogy megtudja, ő lett abban az évben a cím birtokosa. Vagy a baráti kirándulások Egerben, amikor láttuk, láthattuk, hogyan bővül a pince, hogyan bővíti ültetvényeit. Vagy, amikor egyszer felhívott a szerkesztőségben, hogy segítsek, mert az nem lehet, hogy az Egri Bormíves Céh ne legyen ott a turizmus szakma nagy évadnyitó összejövetelén, február 1-jén a Turizmus Partyn, akkor még a Hilton szállóban.

Mert – talán sokan tudjuk – nem csupán saját boraival, nem csupán saját munkájával törődött, hanem valóban szívén viselte az egri, s tágabb értelemben a magyar borászat sorsát, hírnevének visszaállítását. Ezért is járta az országot Tokajtól, Pannonhalmán át Bátaszékig, ezért is járta a világot Norvégiától, Toszkánán át Dél-Afrikáig. Ezért lett Eger díszpolgára, s ezért kapta meg a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét.

Az elvesztése miatti fájdalomba súlyos aggódás is vegyült. Mi lesz boraival, pincészetével, s mi lesz családjával? Hiszen azt is tudtuk, a telepítéshez, fejlesztéshez súlyos hiteleket vett fel.

S bár a fájdalom nem oszlik, sokszor felbukkan arca, mosolya, szavai, sokszor hiányzik – az aggódásra talán egyre kevesebb okunk van. Felesége, Ibolya, és munkatársai fantasztikus erővel, akarattal és tudással viszik tovább a szép, de nehéz örökséget.

Az egy perc alatt felnőtté válni kényszerült ifjú Gál Tibor pedig tanulmányai folytatása mellett ott volt és van mindenütt, ahol tudja, édesapjának kellene ott lennie.

S miközben egyik szemünk még sír, a másik már mosolyog: Gál Tibor szelleme ott csillog nem csupán fia szemében, hanem a pincészetből kikerülő borokban is, melyeket még ő kezdett el, de befejezni már nem tudott. S így lesz ez minden bizonnyal azokkal a borokkal is, melyek készítéséhez már csak a lelkek mélyéről súgva tud segíteni.