Gyere baby, gyújtsd fel a tüzem!
„Tűzbe teszem érte a kezem” – mondjuk, amikor megbízunk valakiben; tűzbe megyünk a szerelmünkért, miután háztűznézőben voltunk. Lázban égünk az izgalomtól, ha meglátunk egy tűzről pattant menyecskét.
Időnként fellobban bennünk a szerelem lángja, melyből később mindössze izzó parázs, majd hamu lesz.
Néha égő haragot érzünk embertársaink iránt, de tudunk lángoló szívvel is küzdeni szeretteinkért. Életünk során mindannyian átesünk a tűzkeresztségen, és vannak, akik sortűz áldozataivá válnak.
Amióta a görög mitológia szerint Prométheusz lelopta az égről a tüzet az embereknek, azóta a szelíd és hasznos tűz az ember jó barátja, de gyakran pusztító ellensége is.
A családi tűzhelynél főzünk és melegszünk, lámpásainkkal világítunk és a kohókban olvasztjuk az ércet. De az aszály, a villámcsapás vagy vulkánkitörés a megfékezhetetlen tűzzel állít szembe bennünket.
A "TŰZ" emberré válásuk óta ősi jelkép. Az uralkodó, férfias, aktív, forró és száraz princípium, de társul hozzá még a világosság, az elevenség és a tisztaság.
A mitikus hagyomány az ember által megszelídített tüzet égi eredetűnek tartja annak emlékeként, hogy legelső tüzeit a villám okozta tűzről gyújtotta meg. Ezért a szent helyeken lobogó tűzlángot még a történelmi időkben is őrizték a világ minden táján, és ha kialudt, újragyújtását szigorú előírások szabályozták.
Koronként és kultúránként másként viszonyulnak hozzá az emberek:
– A Távol Keleten a déli égtájjal és napszakkal, a vörös színnel, a nyárral és a szívvel társul.
– A buddhizmus szerint belső tűz ég a szívben, mely nem más, mint a bennünk lakozó isteni rész, a lélek.
– A magyar néphitben is a lélek, a szerelem, az élet, a halhatatlanság, megújulás és a megtisztulás jelentésköréhez kapcsolódik.(A napon való szárítás, a füstöléssel való tartósítás, a puha agyag égetése, a nyers érc fémmé nemesítése a fénnyel, megújulással hozza kapcsolatba.)
– Az egyiptomiak és a görögök a csecsemőiket a tűz fölé tartva igyekeztek megóvni az ártástól, a haláltól.
– A régi indoeurópaiak máglyán égették el a halottaikat, abban a hiszemben, hogy az csak a halandó részt emészti el, s lángja a "túlélő" lelket az égbe viszi.(A bibliai Illés tüzes szekerén való mennybemenetel is ezt jelenti.)
Hozzászólás zárolva.