Gyere baby, gyújtsd fel a tüzem!
„Tűzbe teszem érte a kezem” – mondjuk, amikor megbízunk valakiben; tűzbe megyünk a szerelmünkért, miután háztűznézőben voltunk. Lázban égünk az izgalomtól, ha meglátunk egy tűzről pattant menyecskét.
A tűz tisztító erejében való hit is egyetemes.
A keresztény hit szerint a bocsánatos bűnök levezekelhetők a purgatórium tisztító tüzében.
Az inkvizíció boszorkányégetéseinek is az volt a célja, hogy a bűnös halhatatlan lelke a máglya árán megmeneküljön az örök kárhozat tüzétől.
De a betegségeket, járványokat is füstöléssel űzték el, ill. kúrálták.
Megtisztulni vágynak ma is a jógik, amikor parázson lépkednek. De a bátor római, Mucius Scaevola is elszántsága bizonyítékául tartotta jobbját a tűzbe. Szent Kunigunda is sértetlenül lépkedett végig az izzó vasakon, ártatlanságát bizonyítva. Assisi Szent Ferenc is tűzönjárással akarta bizonyítani a kereszténység felsőbbrendűségét az egyiptomi szultán előtt.
A tűznek, mely tisztít, de nem éget – a szalamandra a jelképe.
A megújító varázslásokban a tűznek, mint a szerelem és fény szimbólumnak van jelentősége.
Több kultúrában újévkor, vagy más fordulópontokon a régi tüzeket eloltják, hogy szentelő szertartás kíséretében újakat gyújthassanak.
Nálunk a februári gyertyaszentelés, vagy a Flórián napi tűzoltás, a halottak napi lélek-gyertyagyújtás szokása utal ezekre. A fény és a Nap évenkénti megújulását segítik napfordulók idején: a mágikus Luca napi, karácsonyi, húsvéti, Szent István napi tűzgyújtások.
Ám ha a pokol kénköves mérges fojtó füstje, mindent elsöprő hamuesője, vagy a veszedelmes gömbvillám és Dózsa izzó vastrónja jut eszünkbe, az se véletlen, mert ezekben a tűz a bosszú és a félelem eszköze.
De a tűz a jelképe a lázas betegségeknek (ez a test forrósága) és a mindent elpusztító izzó szenvedélynek.(ez a léleké)
Akkor most itt a kérdés, vajon mit is válasszunk: a pokol vagy a szerelem tüzében akarunk-e elégni?
Forrás: Jelképtár c. könyv (Helikon kiadó) nyomán
Hozzászólás zárolva.