400 éve volt utoljára ilyen konstelláció
Idén mi is megpillanthatjuk a betlehemi csillagot
Négyszáz év után idén ismét tanúja lehetünk annak az égi csodának, amit már egyszer Betlehemben is megtapasztaltak állítólag a Háromkirályok: a Jupiter és a Szaturnusz annyira közel látszanak majd egymáshoz, hogy szinte összeolvadnak. Negyed hét körül tekintsünk fel az égre, hátha mi is megpillanthatjuk a tüneményt.
Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, hogy a két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást.
De mi miatt is ennyire különleges esemény ez?
A belső bolygók – Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt – viszonylag gyakran kerülnek együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a Szaturnusz arról is nevezetes, hogy – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együtt állásukra is meglehetősen sokat kell várni, ugyanakkor mégis emberi léptékű időről van szó.
Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki – írja decemberi Égi Kalendáriumában a Magyar Csillagász Egyesület.
Négyszáz éve volt ilyen utoljára
Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.
A Jupiter és a Szaturnusz között november elején már csak 5 fok volt, ezért már a nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest feltűnően fényes égi páros. A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkül, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor:
Szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.
A nagy nap estéjén Budapesten a Nap 15:56-kor nyugszik, a Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz pedig 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton.
A Háromkirályok és az asztrológia
A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy „csillag” adta hírül, amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag.
Hozzászólás zárolva.