Így palántázzunk helyesen

A harmadik kellék a palántázó edény, itt már nagyobb teret kaphat a kreativitás! A legtöbben kiürült, kimosott joghurtos, tejfölös poharakat használnak, ezek a célnak tökéletesen megfelelnek, de nem a legszebbek. Dekoratívabb palántázó készülhet üvegpalackból, ilyenkor a félbevágott üveg felső, csőrös részét fejtetőre állítva kell belehelyezni az alsóba. Alulra kerül a víz, a felső részbe pedig a föld. A trükk az, hogy ha a két rész között átvezetünk egy fél méternyi vastag pamutmadzagot, akkor a fizika törvénye szerint a víz folyamatosan fog szivárogni a felső részbe, így a rendszer önöntöző lesz. Az alkalmatosság részletes leírása egy rövid kereséssel megtalálható internetes oldalak tucatjain!

Palántázásra kifejezetten alkalmas továbbá a jó öreg tojástartó vagy tojástálca, melynek mélyedései éppen megfelelnek egy növényke nevelésére. Mellette szól még, hogy a folyamat végeztével a tojástartó papír komposztálható, így teljesen környezetbarátnak minősül! Aki nem szeretne otthon barkácsolni, választhatja a bolti, szintén remekül használható palántázó tálcákat is, melyek sok évig újra és újra bevethetők, könnyen kezelhetők.

Az utolsó tudnivaló maga a vetés, és az azt követő nevelés. A magokat általában 1-2 cm mélyre kell behelyezni a földbe (a tasakon ez az információ általában pontosan szerepel), majd az edényt átlátszó fóliával kell befedni, a legtöbb mag ugyanis 20 és 28 Celsius közötti hőmérsékleten csírázik. Tudni kell, hogy hiába 20-22 fokos a szoba levegője, a palánták földje ennél hűvösebb marad, ezért érdemes vagy napsütötte ablakba, vagy fűtőtest közelébe helyezni a keltetőt. A magoncok kibújásakor a fóliát, fedelet távolítsuk el, és innentől fogva már a fénynek is szerep jut, ezért mindenképp világos helyre kerüljenek a
palántakezdemények. A növekedésnek indult növényeket rendszeresen öntözzük, fontos, hogy földjük ne száradjon ki, de ne is legyen átázott, pangóvizes. Más teendő nem nagyon akad majd, gyomokkal ideális esetben nem kell számolni, kártevők sem fognak támadni, azonban sajnos olykor előfordul gombás eredetű palántadőlés. Ilyenkor a növény elgyengül, majd elfekszik, sajnos ezek a példányok menthetetlenek, minél előbb távolítsuk el őket a többiek közeléből.
A kiültetés idejét jelzi, ha a palánta már 3-5 levélkével rendelkezik, ez általában 3-6 hétnyi nevelést jelent, fajtól függően. Mivel nem minden zöldségféle kerülhet ugyanakkor a szabadföldbe, a kertbe, érdemes úgy időzíteni a nevelés kezdetét, hogy a várható kiültetési időre erősödjenek meg a növények. Ehhez csupán az kell, hogy tájékozódjunk előre a kihelyezés idejéről, majd ettől visszaszámolva a megfelelő pillanatban kezdjük el a benti nevelést.