Még nem tudod, mi az a barista?
Legalábbis a szakemberek szerint így fest a nem is oly távoli jövő. Akik jártasak sikk és trend dolgában, az elmúlt években a sommelier és a mixer után a barista szót kezdték emlegetni, s azt jósolják, néhány év múlva egyetlen valamire való belvárosi kávéház sem lehet meg kávébárosok nélkül.
Képzeljük el, hogy barátnőnkkel betérünk valahová, hogy megigyunk egy csésze forró capuccinót, és jól kibeszéljük magunkat. A kávézóba lépve azonban nem egy asztalhoz, hanem egyenesen a bárpulthoz telepszünk. A jóképű barista biztatóan mosolyog ránk, majd legújabb kávéspecialitását ajánlja. Mixerhez illő látványos csuklómozdulatokkal pillanatok alatt teljesíti a rendelést, miközben mindenre figyel, hogy csészénkbe végül tökéletes ital kerülhessen…
Néhány év múlva ez a jelenet Magyarország jobb kávéházaiban is általános lehet, egyelőre azonban inkább Nyugat-Európában járva tapasztalhatjuk meg, hogyan is dolgozik egy barista, azaz kávébáros.
Budapest a 19-20. század fordulóján a kávéházak fellegvára volt. A Nyugat írónemzedéke fillérekért kapta az „írótálat”, ami bőséges sajt- és sonkaadagból állott, hozzá annyi zsömlével, amennyit csak az éhező művészgyomor kívánt. Az írók kiváltsága volt továbbá, hogy ingyen kapták a hosszú, keskeny kéziratpapírt, az úgynevezett „kutyanyelvet”. Ady, Kosztolányi, Babits és Karinthy esténként kedvenc kávézójukban üldögéltek, vitatkoztak, a törzsasztalok lapjain pedig ott hevertek szalvétákon és fecniken a ma már ereklyének számító vázlatok és verstöredékek…
Ezeket a patinás időket szeretné feleleveníteni a szakma, kihasználva azt, hogy hazánkban a történelem során különböző kávékultúrák keveredtek: a méregerősre főzött török kávé, a krémes olasz expresszó, a „csöpögtetős” német és a likőrös-habos bécsi kávé hagyománya.
Addig is azonban, míg az első, kifejezetten magyar kávéspecialitásra szomjazó turisták megérkeznek, a hazai vendéglátók igyekeznek formába hozni magukat. 2004 óta évente rendeznek Magyarországon barista bajnokságot, ahol mindössze 15-15 perc áll a versenyzők rendelkezésére, hogy négy csésze tökéletes expresszót, capuccinót és ugyanennyi saját recept alapján készített ínyenc, kreatív kávékölteményt szolgáljanak fel. A zsűri pedig árgus szemekkel lesi a barista versenyző eleganciáját, modorát, mozdulatait csak úgy, mint a kávé illatát és zamatát. Idén az aranyérmet Kovács Antal vihette haza, aki a Douwe Egberts Omniát is gyártó Sara Lee Hungary színeiben indult. Érte kell majd szorítanunk nemsokára, hiszen ő képviseli hazánkat a Nemzetközi Barista Világbajnokságon 2007-ben, Tokióban.
Hozzászólás zárolva.