Mi a helyzet az édesítőszerekkel? Barát vagy ellenség?
A mesterséges édesítőszerek már jó ideje támadások kereszttüzében állnak, nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Mi az igazság? Valóban az ördögtől valók? Szakember válaszol.
A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított, édes ízt adó anyagok, amelyekkel tabletta, por vagy folyadék formájában találkozhatunk. Az egyik legismertebb a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K. Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért remekül beilleszthetők az IR- és cukorbeteg-diétába is. Ezenkívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál, és a fogakat sem roncsolják.
Hátrányuk viszont, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használhatók, és néhánynak van utóíze. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, mert növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.
A mesterséges édesítőszerek már jó ideje támadások kereszttüzében állnak, nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezte már többek között az aszpartám, és annak ellenére, hogy egyenesen egészségkárosítónak nevezték, egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt, pedig az egyik legtöbbet vizsgált cukorpótlóról van szó. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Hogy mégis miért állítják, hogy roncsolja az emberi szervezetet? Röviden azért, mert az emésztése során metanol is felszabadul, amely mérgező anyag, ami a májra és az idegrendszerre lehet negatív hatással van. Azt azonban sokan nem tudják, hogy zöldségekkel, gyümölcsökkel sokkal nagyobb mennyiségben jut be metanol a szervezetbe. Az aszpartám fogyasztását csupán egy ritka betegség, a fenilketonúria esetén kell valóban mellőzni. A dózis tehát igencsak fontos, amikor az édesítőszerek egészségkárosító hatását vizsgáljuk, és bár nagyobb mennyiségben valóban okozhatnak problémákat, ám ahhoz hosszú évekig napi több ezer édesítő tablettát kéne elfogyasztani, vagy 200-300 liternyi diétás üdítőt meginni.
Az egyes édesítőszerekből a következő az ajánlott maximális bevitel testtömeg-kilogrammonként:
● aceszulfám-K (E 950) 9 milligramm,
● aszapartám (E 951) 40 milligramm,
● ciklamát (E 952) 11 milligramm,
● szacharin (E 954) 5 milligramm.
A mai világban azonban így is rengeteg mesterséges anyagot fogyasztunk, ezért sokan mégis az olyan természetes cukorpótlók mellett döntenek, mint például a stevia vagy a cukoralkoholok csoportjába tartozó eritrit, a mannit, a maltit vagy a nyírfacukor, azaz a xilit. Közös jellemzőjük, hogy van energiatartalmuk, de alacsonyabb a cukorénál, lassan emelik meg a vércukorszintet, és nem váltanak ki inzulinválaszt, így szintén beilleszthetők egy cukorbeteg- vagy fogyókúrás diétába. Hátrányuk lehet viszont, hogy egyeseknél gyomorpanaszokat, hasmenést okozatnak, ám ha fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat, akkor ezek a kellemetlen tünetek rövid időn belül eltűnnek. (Forrás: Budai Endokrinközpont)
Hozzászólás zárolva.