Mit üzen a kötésminta?
Morze helyett megteszi akár egy pulóver is
Ismét egyre divatosabbá vált a kötés. Főleg a lockdown ideje alatt terjedt el, amikor a közösségi portálokon egyre-másra jelentek meg a különféle kihívások. Elődeink a szabadidő hasznos eltöltésén túl másra is használták a kötést: az egy sima, egy fordított alkalmas volt arra is, hogy titkos üzeneteket juttassanak célba a háborúk alatt.
Az egyik legismertebb történetet, ami megörökíti ezt a sajátos kémtechnikát, valójában a szépirodalom szolgáltatja, bár azt nem állíthatjuk, hogy színtiszta fikció lenne. A Két város meséjében (Tale of Two Cities) egy Madame Defarge nevű francia nő a nézőközönség soraiban hűvösen kötöget , miközben a guillotine megállás nélkül dolgozik. A kivégzett nemesek nevét Madame Defarge kötésmintaként „örökítette” meg.
Persze a kötögetés egyfajta álcaként is szolgált. Az annales-ek megörökítik például Madame Levengle nevét, aki „békésen kötögetve ült az ablak előtt, miközben sarkával jeleket kopogtatott gyermekeinek az alatta lévő szobában” – írja Kathryn Atwood az I. világháború női hősök című könyvében. A gyerekek pedig, mintha csak a leckéjüket írnák feljegyezték a kódokat; történt mindez úgy, hogy mindeközben egy német marsall az otthonukban volt elszállásolva.
Az angol titkosszolgálat „előszeretettel használt civil embereket, akik szokatlan, de rendkívül hatékony módszereket fejlesztettek ki az információk gyűjtésére és célba juttatására. ” – magyarázza Atwood.
Elizabeth Bently, egy amerika nő a második világháború idején a Szovjetuniónak kémkedett. A háború után kötőtáskájában lopta be a B-29-es bombák korai terveit és a repülőgép-készítéssel kapcsolatos információkat az országba.
Az amerikai függetlenségi háború idején gyakran járta az a mondás, hogy az „öreg nők mindig kötnek”, ami kifejezetten alkalmas volt a rejtőzködéshez. Molly „Old Mom” Rinker, George Washington, a későbbi elnök kémje a háború idején, egy dombtetőn ült és úgy tett, mintha kötögetne, miközben a britek után kémkedett – írja az American Encyclopedia of American Women at War. Ezután az érzékeny információkat tartalmazó papírdarabokat fonalgömbökbe rejtette egy szikla mögé.
Sokáig lehetne még példákat sorolni, de talán elég annyi, hogy sokakat megihletett a civil életben is ez a kötési technika. Nem is annyira nagy turpisság az egész, hiszen például elég, ha elsajátítjuk a kettes számrendszert (ami köztudomásúan két számból, az egyesből és a nullából áll) és ezek variálásával (mint a számítógépek) alkothatunk akár saját nyelvet is.
Hozzászólás zárolva.