Hódíts kalapban!

A nagymamáim kalapos nők voltak, az anyukám is viselt kalapot fiatal korában –meséli Kántor Erika, a Crazy Teatime márka alapítója. Falun nőttem fel, minden vasárnap templomba jártunk, akkor mindig kalapot viseltek. Gyerekkoromtól kezdve kedvelem a kosztümös filmeket. Nemcsak a történetek miatt szerettem ezeket, de a jelmezek is érdekeltek. Már akkor is feltűnt, milyen sokat ad egy nő megjelenéséhez egy szép kalap.

 

Viselni, vagy készíteni, azért az nem ugyanaz. Miért kezdtél el kalapkészítéssel foglalkozni?

Nagyon szeretek varrni, kézműveskedni. Gyerekkoromban a babáimnak varrtam ruhákat. Később rajztanárként végeztem a főiskolán, tanítottam is tíz évig egy művészeti iskolában. Ott, a rajz és a festés mellett mindenféle technikát kipróbáltunk. Nemezeltünk, táskákat, ékszereket és fejdíszeket is készítettünk. Kiélhettem az alkotói vágyaimat. Magamnak, saját örömömre is csináltam brossokat, fülbevalókat, hajdíszeket. Aztán ezek egyre népszerűbbek lettek a barátaim, ismerőseim körében. Ez volt a kalapszalon előzménye. Már nem is emlékszem, mikor döntöttem el, hogy én csak ezzel akarok foglalkozni, de egyszer csak megszületett a Crazy Teatime márka.

Miért ez lett a neve?

Nagyon szeretek teázni, ezt is a nagymamámtól örököltem. Vasárnaponként teadélutánokat tartottunk. Ilyenkor elővette a gyönyörű porcelán teáskészletét, abból teáztunk. Azóta is gyűjtöm az angol porcelán csészéket, bár lassan le kell állnom, mert nem férnek el már a lakásban.  Akkor egyébként, jegyzem meg, amikor az ötórai tea a mindennapok része volt, még viseltek a hölgyek kalapot! A márkanév tehát: Teatime – teaidő kifejezés innen ered. A crazy – itt bolondost, bohókásat jelent – pedig a kalapjaim, fejdíszeim stílusára utalnak.

 

Úgy gondolom, hogy a kalapkészítés bonyolultabb és eszközigényesebb lehet, mint például megvarrni egy ruhát. Mi kell hozzá?