Papírgyűjtemény a Knoll-ban
A Knoll Galéria (Liszt Ferenc tér 10. I. em. 17.) mostani tárlatán senki ne keressen mély összefüggést a művek között. Azon túl, hogy XX. századiak, és hogy hordozójuk papír, nincs köztük semminemű hasonlóság. A főleg fotókból és szitanyomatokból álló gyűjtemény tulajdonosainak neve nem publikus, így aki nem vásárlási szándékkal tér be a Liszt Ferenc téri kapualj bújtatta galériába, az nem tudhatja meg, hogy kinek is legyen hálás azért, hogy egy olyan kaliberű magánygyűjteményt vehet szemügyre, melynek tagjai közt megtalálhatóak Kosuth, vagy Marlene Dumas munkái.
Alan Charlton cím nélküli szitanyomatán egy vastag fekete sáv látható fehér alapon. A képen belüli és kívüli fehérség összeolvadni látszik, így a kiállítási tér kiegészíti a művet, míg a fekete sávban saját magamat látom, mint a körülölelő fehér térben álló alakot.
A monokróm terem egy egészen más világ, mint színes munkákat kiállító társai. Ahhoz képest, hogy egy nagyon vegyes gyűjteményről van szó, a rendezőknek sikerült kialakítaniuk egy olyan koncepciót, ami a sokféleségben egyfajta rendet teremt. A sokféleség elemei pedig mind bravúrosak – dicsérvén az anonim gyűjtők ízlésvilágát.
(A tárlat május 31-ig tekinthető meg.)
Barsi Böbe
Hozzászólás zárolva.