Tea mindenkor
Meghatározó tényező, hogy mikor szüretelik, hová, milyen magasra ültetik, de leginkább az számít, hogy utána hogyan és mennyi ideig kezelik a becses italnak valót. A két legelterjedtebb típus a zöld és a fekete tea -akár ugyanarról az ültetvényről is származhat, csak a zöldet frissen használják, alig fermentálják, szárítják, oxidálják -, míg a feketét hosszabban érlelik.
– persze kivéve a rituális délutánit – nem kíván sok faksznit, de hangulatos, kényelmes, öblös edényt igen.
Ez lehet olcsó és drága üveg, olcsó és drága kerámia. Ne tévesszen meg senkit, ha salátás- vagy müzlistálra emlékeztet, attól az az edény még teásnak van nyilvánítva. Ára 200-300 forinttól a csillagos égig, mondjuk egy 75 ezer forintos angol Spode csészéig terjedhet, igaz, ehhez már van kistányér is. Persze megemlítendő a sok szép porcelán- és kerámiabögre, az a két marokra ölelhető, kellemes fajta, üde színekben, mintákban, stílusokban. A bóvlit felejtsük el, húzzuk meg a határt egy csinos börberimintás bögrénél.
Az üvegből való csészéből, pohárból, ibrikből is széles a kínálat. A füles poharak és csészék mellett szép és hagyományos a fületlen pohár, amelyet azonban, az érinthetőség érdekében, szépséges fémtartókba helyeznek, amelyek a dekoráció és a művészet széles választékát nyújtják. A 40 évesnél idősebb, némi szovjet-orosz tapasztalatokkal rendelkezők csak podsztakancsiknak hívják ezeket a díszes, eredetük miatt gyakran dús, keleti mintázatú fémtartókat, amelyek lehetnek alpakkából, ónból, ezüstből vagy még nemesebb anyagból. Az utóbbi években fellendült török turizmus hívei számára is ismerős lehet ez a megoldás. Figyelemre méltó, hogy a török teáspoharak kisebbek a többinél.
A kínaiak és a japánok
méretben alulmúlhatatlanok. Nem mintha az ő bonyolult teakultuszuk tömegessé vált volna nálunk, de a készletek kaphatók. Nem is akármilyenek, például a legősibb fajta, amely a tálcából, a kannából és az edényekből, valamint a tealevelek csapkodására szolgáló bambuszpálcákból áll. Valamennyi nemes anyagból, igen finom kerámiából való. Kétféle pohárból áll. Az egyiket nem is pohárnak néznénk, hiszen kicsi, öt centi átmérőjű tálka, a másik pedig szakéspohárra emlékeztető stampedli. Az egyik az illat élvezetére, a másik a kortyolgatásra való.
A kannák műalkotások, sokféle fazonban, többnyire gömbalakban formázottak, de vannak sokszögletűek is. Némelyik vasból készült súlyos dísz-, de használati tárgy is. Szabály, hogy a csőr vége és a fedél gombja egy vonalban legyen.
Hozzászólás zárolva.