Tetőtéri zöld a zölddel fürdőszoba-képgaléiával
Kifejezetten színes ez a tulajdonképpen majdnem egyszínű, a zöld különböző árnyalatait felvonultató tetőtéri fürdőszoba, ahol a célra törő berendezés, az áttekinthető elrendezés, a természetes fények és az üde tónusok nyugalmat és derűt sugároznak.
Az ablaknak is
többféle szerep jutott, persze azon kívül, hogy jó sok fényt enged be a helyiségbe. Központi helyénél fogva természetes választóvonalként is működik: egyik oldalán a kád, a másikon a vécé. A szerepet erősíti az ablak alá telepített szennyestartó ülőke, amelynek igazán alkalmas itt a helye még azért is, mert az amúgy is falba süllyesztett nyílászáró alatti beugrót a Geberit öblítőrendszerhez szükséges parapetfal még mélyebbé teszi. Mindezeken túl az ablak alá a kád peremének magasságában még egy kis párkányt is építettek, amelynek a kádhoz közeli része alkalmas pakolóhely, a másik felére helyezett növények pedig jó sok fényt kapnak a föléjük nyúló ablakon át.
A sokféle formájú és tónusú burkolat
adja meg a fürdő igazi egyéniségét. Az összhatás zöld, de a három nagy felületen – a statikai oszlopon, a kád palástján és a mosdó mögötti falon – megjelenő, a drapptól a banánszínen át a fűzöldig többféle árnyalatot fölvonultató mozaikjellegű csempe mozgalmassá teszi a fürdő képét. A fal többi részét is ilyan apró vízszintes hasábok borítják a ferde tetősíkok magasságáig – a fölött már fehérre festették a felületeket -, de ezek már a banánzöld képviselői, míg a padlót négyszögletes, élénk középzöld árnyalatú, diagonálban lerakott négyzetes lapok borítják.
Figyelemre méltó
● A kád fölé hajló manzárdtető nem zavaró, sőt, még kuckósabbá teszi a helyet.
● Az amúgy is falba süllyesztett tetőtéri ablak alatti bemélyedést a Geberit öblítőrendszerhez szükséges parapetfal még mélyebbé teszi.
● A kád peremének magasságában épített párkány kádhoz közeli része alkalmas pakolóhely, a másik felére helyezett növények pedig jó sok fényt kapnak a föléjük nyúló ablakon át.
Kolossa Katalin
Fotó: Fényes Gábor
A cikk a Konyha&Fürdő magazin 2009/4. számában jelent meg.
Hozzászólás zárolva.