Vihar előtti csend(élet) Sarm-Es-Sejkben
Sarm-esl-Sejk repülőterén ötpercenként szállnak le, vagy indulnak a gépek. Vadonatúj üvegfalú termináljában nyüzsögnek az utasok. Évente több millió turista látogat ide. Az érkezők arca sápadt, ideges és fáradt. A távozóké napbarnított, vidám és egészséges. Tengernyi élményt visznek haza.
Déltájban a hőmérő felkúszik 40C fölé árnyékban, s miközben azon tűnődik, kússzon-e feljebb, a tenger is felmelegszik legalább 27 fokosra. Az élet délután négy óra tájban indul újra, amikor benépesül a tengerpart, és a hullámok hófehér csipkét terítenek az aranyszínű sima homokra. Az öbölben kilométereken át sorakoznak a színes napernyők, a pálmafák zöldjéből elővillannak a szállodák hófehér falai. Mögöttük a vörösen izzó sivatagból kiemelkednek az opálszínű párában vibráló Sínai-hegyek. El kell zarándokolni e karnyújtásnyira lévő bibliai tájra, ahol a Szent Katalin kolostornál sokan lelki szemeikkel látni vélik az égő csipkebokrot és a szakállas Mózest, amint lejön kőtábláival a róla elnevezett hegyről. Mások egész éjszakai gyaloglással felmennek a hegyre, hogy láthassák az egyedülállóan szép napfelkeltét.
Sarm-es-Sejkben az élet naplemente után kezdődik
A szálloda teraszán gyertyafénynél megvacsorázunk. Néhány szállóban a kert pálmafái alatt a virágok közt terítenek a vendégeknek. A svédasztalok választékát képtelenség felsorolni. A szakácsok bármennyire is igyekeznek európai ízű ételekkel kedveskedni a vendégeknek, minden ételben érzem az arab konyha fűszereit. A húsételek közül a birkapecsenye dominál, amely inkább a borjúhúsra emlékeztet. Nem hiányozhat a hal- és egyéb tengeri különlegességek, sütve, rántva, főve, olykor nyersen is, mint az osztrigák. A tészták, sütemények, gyümölcsök és fagylaltok sokaságától roskadoznak az asztalok. Vacsora után csak a sör nem kellemes: enyhén szólva pocsék és méregdrága. A fröccsöt nem ismerik az arabok, így hát marad az ásványvíz. Vacsora után korai még a lefekvés. Meg kell nézni, milyen Sarm-es-Sejk éjszakai élete. A sok látnivaló közül az óváros bazár negyede a legvonzóbb. Szállodánk tizenöt kilométerre esik az óváros központjától. Busz nem közlekedik, így hát a taxit, vagy a privát mikrobuszt választhatjuk. Ezek úgy rajzanak az úton, mint a legyek. Megálló nincs, karlendítésre bárhol megállnak, az utas kívánsága szerint bárhol kiszállhat. Egy-két dollárért bevisznek a városközpontba. Vigyünk magunkkal egydolláros bankjegyeket, mert ha nagyobb bankóval fizetünk elfelejtik a visszajárót. Sok helyen – a pénzváltók kivételével – az eurót egy kalap alá veszik a dollárral.
Hozzászólás zárolva.