6 meglepő dolog, ami miatt megéri kertészkedni

Növényekkel foglalatoskodni jó – ezt már ír szerzetesek is észrevették a XIV. században. Három évszázaddal ezelőtt is újra megfordult azok fejében, akiket érdekelt az emberi lélek: a természet megnyugtatja és felderíti az embert. A kertészkedés jót tesz a testnek és a léleknek is. A „zöldben” eltöltött idő élménye minden tekintetben hasznunkra válik. Lássuk csak, miként is!

1# Mentális pihenés
Kertészkedni jó, mert tudományosan is bizonyított tény, hogy kiváló stresszoldó, és terápiás, léleküdítő program. Jótékony mozgáskoordinációt és egyensúlyérzéket fejlesztő tevékenység, alvászavarokra is kitűnő alternatív megoldás – a kertészkedés utáni kellemes fáradtsággal mélyebben alszunk. Egy nemrégiben végzett holland kutatásban részt vevő, mindössze harmincperces kertészkedést végző csoport tagjainak vérében a kortizol, más néven stresszhormon szintje jelentősen alacsonyabb volt a korábbiakhoz képest.

A szabad levegőn a nap UV-sugarainak hatására szervezetünk jóval több D- vitamint termel – ami elengedhetetlen az egészséges fogakhoz, csontokhoz, és csökkenti az emlő- és a prosztatarák, valamint a cukorbaj kockázatát is –, így nyáron érdemes naponta 20 percet minden védelem nélkül napon lenni, persze nem a déli órákban.

A mindennapi életben túlzottan sok dologra kell figyelnünk, ugyanakkor kevés időt szánunk a mentális pihenésre. Mindenképpen javasolt olyan hobbit választani, ahol figyelmünk nem a megszokott, rutinná vált teendők körül forog, kreativitásunk, képzeletünk szárnyalhat, és élvezzük is az aktivitást – kertészkedés esetében a frissen rotált, nedves föld és a növények gyógyító illatát, a levelek tapintását és a palántáink által hozott zöldségek, gyümölcsök finom, természetes ízét. „Ha van saját kerttünk, legyen az kicsi vagy nagy, kezdjünk el tervezni, rajzolgatni, nézzünk kertészeti magazinokat, hogy mi az, ami leginkább felkelti az érdeklődésünket: inkább virágokat nevelgetnénk, vagy izgalmasabbnak találjuk egy fűszerkert kialakítását. A tervezésben és az első lépésekben is nagy segítségünkre lehet egy kertépítő szakember vagy egy kertész” – javasolja Tóth Ádám kertépítő szakértőnk.

2# Megelőzés – szellemi frisseség
Idősebbek, kisebb teherbírásúak is könnyen végezhetnek kerti munkákat. Egy tizenhat éven át folytatott kutatás során az orvosszakértők arra a megállapításra jutottak, hogy közel 47%- kal volt kisebb a demencia – a szellemi képességek hanyatlása – kialakulásának előfordulása azoknál a 60–70 év közöttieknél, akik rendszeresen kertészkedtek, szemben azokkal, akiknél ez kimaradt. A kertészkedés mellett kellő pihenéssel, stresszkezelési technikákkal és más hasonló, a mindennapok problémától eltávolító aktív kikapcsolódással sok egyéb betegség kialakulását is megelőzhetjük.

Azoknál, akiknél már mutatkoznak az időskori demencia jelei, a kertben tartózkodás, a növények közt eltöltött idő is terápiás hatású lehet. „Egyes idősgondozó otthonokban, például az amerikai Portlandban is, Alzheimer- kórban szenvedő betegek részére úgynevezett „memóriakerteket” alakítanak ki, így a akók könnyebben visszatalálnak a kiindulási ponthoz” – tudtuk meg a kertgurutól.

3# Terápia – gyógyír a lelki sebekre
A kertészkedés mint terápia áldásos hatású, s akár pszichiátriai intézetekben kezelt betegek esetében is sokat segíthet. Az, akit valamilyen súlyos lelki probléma gyötör, depresszióra hajlamos vagy pánikbetegségben szenved, és kertet ápol, saját problémájára is nyitottabb lesz, könnyebben birkózik meg a nehézségekkel, jobban elfogadja betegségét. Az ápoltak gondozóvá válhatnak, amikor a virágokat, növényeket ápolják. Átélhetik azt is, hogy hasznosak, mert szükség van rájuk és a munkájukra. A szenvedélybetegek számára pedig azért hasznos, mert nem csak a függőségükön jár az eszük, képesek másra is gondolni – ezáltal újra nyitottabbak lesznek a világra. Ha a beteg élvezi a kerti munkát, nagyon pozitív élménnyel lehet a terápiát kiegészíteni. A fejlődő növények mindig arra emlékeztetnek bennünket, hogy mi magunk is képesek vagyunk a pozitív változásra és a fejlődésre. A kertészkedés során ugyanis számtalan olyan pillanat akad, amikor a kertész átélheti, hogy újra képes valamit megtenni – mutatott rá Andreas Niepel, a Nemzetközi Kertészeti Terápia Társaság elnöke.

4# Kalóriák
Fogyókúrázóknak a kertészkedés az egyik legkiválóbb kalóriaégetési lehetőség – hosszú távon javítja testtömegindexünket. A Utah Egyetemen végzett kutatásban közel 200 súlyproblémákkal küzdő résztvevőt vontak be aktív kertészkedésbe, és átlagosan jobb BMI- eredményeket mértek azoknál, akik részt vettek a programban, ellentétben a passzív fogyókúrázókkal. Természetesen a kerti munka nem összehasonlítható egy aerobik- vagy kardioedzéssel, de hosszú távon pozitív hatással van egészségünkre.

5# Bioétel
A magunk termesztette zöldség- és gyümölcsfélékkel túl azon, hogy pénzt spórolhatunk, tudatos fogyasztókká válhatunk, és családunk számára egészségesebb ételeket készíthetünk. Sőt, ha környezetünkben mások is ültetnek veteményest, terményeinket egymás közt csereberélhetjük is. „Kertészetekből, kertészektől és az internetről megannyi hasznos tanácsot gyűjthetünk, hogy mit és hogyan ültessünk, miben mennyi vitamin és hasznos tápanyag van. Kertépítőként egyre inkább tapasztalom, hogy az embereknek igényük van a saját termesztésű zöldségekre, gyümölcsökre, így ezt figyelembe véve tervezzük együtt kertjeiket – hangsúlyozza Tóth Ádám. – Divatosak manapság a magasított ágyások, amelyek egyrészt igen esztétikusak lehetnek, másrészről pedig kényelmesek. Nyugodtan elvonatkoztathatunk a klasszikus ágyásoktól, egy kisebb veteményes akár dísze is lehet egy kertnek.”

6# Kreatív gyermeknevelés – Kertészkedés mint készségfejlesztő játék
Gyermekekre egyértelműen jó hatással van a kertészkedés mint az ismeretszerzés izgalmas folyamata, felelősségre nevelés, nem beszélve a friss levegőn tartózkodásról. Kertészkedés során megismerkednek a különböző fogyasztható és fűszernövényekkel, könnyebben barátkoznak meg az általuk nem igazán kedvelt zöldség- és gyümölcsfélékkel. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy munka közben csemegézve jóval több friss, kertből szedett, egészséges táplálékhoz jutnak. Gyermekterapeuta szakemberek úgy tartják, hogy a sokat gondolkodó, érzékeny avagy „filozofikus” gyermekek számára kimondottan terápiás célzatú lehet a kertészkedés, ugyanakkor a túlmozgásos kicsikre is igen jó hatással van.

„Közös kerti kapirgálással hasznos és minőségi időt tölthet együtt a család a szabadban – hangsúlyozza szakértőnk, a Kertguru kertépítője. – A lényeg, hogy a gyermek úgy érezze: ő otthon a főkertész. Jó, ha először a felnőtt megmutatja, hogyan kell ültetni, a második növénnyel már a kicsi egyedül is meg tud birkózni. Érdemes a gyerkőcöt minden fázisba bevonni, hogy lássa a növény fejlődési, növekedési folyamatát! Ha otthon, lakásban palántázunk, játékosan hasznosíthatók a kidobásra ítélt, műanyag joghurtos- vagy pudingospohárkák is. S ha az ő dobozából kelnek majd elő a paradicsompalánták, még szívesebben fogja ápolni, gondozni őket nap mint nap. Ez rendszerességre, felelősségre is nevel! Ám mielőtt bevonjuk csemetéinket a kertészkedésbe, gondoskodjunk a megfelelő óvintézkedésekről. Csodálatos kikapcsolódás, de fél szemmel mindig figyelnünk kell a kicsikre, és például arra, hogy biztonságosan elzárható helyen tartsuk a vegyszereket, éles szerszámokat.”

● Válasszuk ki együtt, milyen növény ültetne szívesen – bár javasoljuk a gyorsan kicsírázó veteményeket.
● Készíthetünk jelöléseket és térképet a veteményeskertről.
● Őszi és téli időben kézzel gyárthatunk fotó albumot a gyerkőcökkel a kert növekedéséről és a terményekről

„Ha emeletes vagy társasházban élünk, akkor kezdhetjük egy-két balkonládába ültetett koktélparadicsommal, fűszernövénnyel, vagy járjunk utána, hogy a szomszédságban van-e lehetőségünk egy közösségi kerthez csatlakozni, ahol új ismeretségekre tehetünk szert, és tapasztalatokat is gyűjthetünk. Ha pedig egy picivel több szabadidőnk és önkéntes motivációnk lenne, felvethetünk gyermekünk óvodájában, iskolájában egy minikertészet kialakításának ötletét” – javasolja kertgurunk.

Kertészkedésre fel!!!

Forrás: www.kertguru.hu