7 ok, amiért kezeltetni kell a horkolást!
A párkapcsolatot is próbára tévő kellemetlen hanghatáson túl a horkolás az egészséget is veszélyezteti. Gyakran jár együtt alvási apnoe betegséggel, ugyanis annak egyik jellegzetes tünete.
Alvási apnoe esetén a betegeknél alvás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó légzéskimaradás jelentkezik, majd a csendet hirtelen mély, horkantásszerű lélegzetvétel szakítja meg. Az oxigénhiányos időszakok egy éjszaka folyamán többször is ismétlődnek, a betegek másnap emiatt fáradtságra, kialvatlanságra panaszkodnak, koncentrációzavartól, csökkent teljesítőképességtől szenvednek. Az érintettek figyelmét gyakran a párjuk hívja fel a problémára, ő az, aki a horkolást először észleli, a légzéskimaradásokat követő hangos lélegzetvételre felriad – mondja dr. Vida Zsuzsanna. A betegek gyakran nem értik, hogy az elegendő alvásidő ellenére miért fáradtak napközben. Figyelmeztető jel lehet a reggeli szájszárazság és fejfájás is. A betegség kockázatát növeli a dohányzás és a túlsúly. Nemek tekintetében nincs különbség, a menopauza időszakát követően a horkolás előfordulása nagyjából azonos nők és férfiak körében is.
Az alvási apnoe tünetei nemcsak a nyugodt éjszakai pihenést zavarják meg, de az oxigénhiányos állapot a szervezetben olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, amelyek rövid távon rontják az életminőséget, hosszú távon pedig súlyos betegségekhez is vezethetnek.
1. Az éjszakai légzéskimaradások megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Az alvási apnoeban szenvedő betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, szívmegállás és agyvérzés kockázata is,az éjszakai légzéskimaradás okozhat alvás alatti szívritmuszavart, szívinfarktust vagy stroke-ot, amely akár végzetes kimenetelű is lehet.
2. A gyakori éjszakai légzéskimaradás stresszt jelent a szervezet számára. Általánosan ismert, hogy a stressznek szerepe van a magasvérnyomás-betegség kialakulásában, illetve ronthatja a már meglévő betegség tüneteit. A vér oxigénszintjének gyakori és hirtelen csökkenése további rizikótényező nemcsak a magas vérnyomás, de az érelmeszesedés, valamint a szív- és agyi érrendszeri katasztrófák kialakulása szempontjából is. Jó hír azonban, hogy az alvási apnoe kezelésével többnyire a vérnyomást szabályozó gyógyszerek adagja is csökkenthető.
3. Habár kutatásokkal nem sikerült ez ideáig egyértelműen azonosítani az összefüggés okát, annyi bizonyos, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegek közel 80 százalékánál jelentkezik alvási apnoe is. Az elhízás mindkét betegség rizikófaktora, ezen kívül pedig megfigyelték, hogy az alvásmegvonás szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában is, ami a cukorbetegség előszobája.
mikor van szükség orvosi kezelésre?
4. Több ízben említettük már az elhízás szerepét az alvási apnoe megjelenésében: a betegek közel 2/3-a túlsúlyos. A nyaki területen lerakódott zsír miatt légzéskimaradások jelentkeznek, a megzavart alvásra reagálva pedig az endokrinrendszer megnöveli a ghrelin hormon kibocsátását, aminek következtében a beteg napközben jobban kívánja a szénhidrátban gazdag ételeket. Az ördögi kört az alvási apnoe kezelése szakíthatja meg, életmódváltással kiegészítve.
5. Az alvási apnoe elhanyagolása az egyéb, krónikus betegségeket is súlyosbíthatja. Megfigyelték, hogy a légzéskimaradások kezelésével az asztmás betegek panaszai is javultak, az asztmás rohamok száma jelentősen csökkent.
6. Hasonló összefüggést fedeztek fel reflux esetén is. Alvási apnoés betegek gyakran panaszkodnak állandósult gyomorégésre is, amelynek kezelésével az apnoe tünetei is jelentősen javíthatók.
7. A nappali fáradtság súlyos következményét igazolja több kutatás is: az alvási apnoéban szenvedők több balesetet okoznak az utakon. A balesetek veszélye mintegy ötszörösére emelkedik, mert a betegek nehezebben koncentrálnak, tompultabbak, reakcióidejük csökken és gyakrabban el is alszanak a volánnál.
Mindez megfelelő kezeléssel elkerülhető. Az alvási apnoe kivizsgálása éjszakai alvásvizsgálattal történik. A komplex terápia során lehetőség van tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, gasztroenterológus szakorvosokkal történő közvetlen egyeztetésre is, amennyiben az alvásvizsgálat felveti ezek szükségességét – mutatja be a diagnózis menetét a JóAlvás Központ főorvosa. Az alvási apnoe kezelése a légzészavar súlyosságától függ. A nagyon súlyos esetekben az ún. pozitív nyomású légsínterápiát, vagy CPAP terápiát használjuk. A készülék jól záródó és a beteg által jól tolerálható, speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felsőlégutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést alvás alatt. A beteg alvása így zavartalanná válik, megszűnnek az éjszakai légzéskimaradások, felriadások és a betegség szövődményeként jelentkező egyéb panaszok.
Hozzászólás zárolva.